Gyenesdiás

Nagyközség.
Megye: Zala megye.
Balaton régió.
Keszthely-Hévízi kistérség.
Lakosok száma: 3384.
Lakások száma: 1350.
Terület: 1850 hektár.
Telefon körzetszám: 83.
Irányítószám: 8315.

Gyenesdiás (több mint 3000 lakos) 100 km-re Magyarország nyugati határától, a nyugat-balatoni régióban a Keszthelyi-hegység lábánál fekszik 18,5 km2 területen. A község szomszédos Keszthellyel, a kultúr várossal és Hévízzel, a világhírű gyógyfürdővárossal.

A mai község életét elsősorban a turizmus határozza meg, ami a Balatonnak, a Keszthelyi-hegység természeti környezetének, kirándulóhelyeinek, a környék látnivalóinak, a helyben kiépült turizmus-infrastruktúrának és a helyi lakosság vendégszeretetének köszönhető.

A település története

A község területén már az újkőkorszakban (Kr. e. 3500) is éltek emberek, de a római kortól egyre több régészeti emlék bizonyítja gazdag múltját.

A közeli Fenékpusztához (Valcum) kapcsolódóan népes kolónia élt itt. A "Keszthely kultúrához" (római eredetű népesség) kötődően jelentős régészeti lelet került elő - egy 301 sírt tartalmazó 1400 éves temető A temetőt 630 táján nyitották meg, amikor a környéken élő keresztény népességet egy polgárháborút követően az avarok katonai felügyelet alá helyeztek. A tágabb környék katonai vezetőjének és családjának Gyenesdiás volt a szálláshelye, ők temetkeztek ide. A lelet különlegessége, hogy a 660 körül elhunyt katonai vezetősírja érintetlen maradt a sírrablóktól, ez az első hitelesen feltárt középavar sír az egész Kárpát-medencében. Ennek köszönhetően a "Gyenesi Főnök" holtában többet utazott, mint életében - különböző múzeumokban mutatták be (Ausztriában és Németországban is). A községben feltártak honfoglalás-kori magyar temetőt is.

Gyenesdiás területén három község volt, amelyek közül a legkorábbi az Árpád-kori Falud. Szent Erzsébet templomát 1333-ban említik először, de ásatások révén megállapították, hogy a XI. századtól lakták e települést. A falu 1408-tól Rezi várának tartozéka, 1427-ben kerül a Gersei Pethő család birtokába. A falut a törökök 1548-ban felégették, de a XVII. századig még lakott volt. 1686-tól már folyamatosan puszta, szántóit, legelőit dézsma, ill. bér fejében a szomszédok használták. 1739-ben Festetics Kristóf megvásárolta, 1785-ben szántóból, szőlőből, legelőből, rétből és erdőből állt. Templomának romjait a gyenesiek a XIX. században elbontották, hogy maguknak templomot építsenek. Helyét 40 éve még egy halom jelezte, ezt azonban a Faludi utca építésekor eldózerolták.

Az Önkormányzat a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán egy emlékoszlopot állított a középkori temető helyén, közel az egykori templomhoz - az elpusztult Falud község emlékére. Gyenest, a mai község nyugati részét, 1696-ban mint Falud szőlőhegyét említik. Neve a Dénes személynévből származik. 1807-ben a gyenesi szőlőbirtokosok kápolnát kívántak építeni a szőlőhegyen. Ekkor a kőért elbontották az egykori Falud Szent Erzsébet templomának még álló romjait. Az építés ekkor meghiúsult, mivel Festetics György a "maga fundusán felépíteni nem engedte". A templom végül 1826-ban klasszicista stílusban felépült Festetics László támogatásával. Leánya szentjének tiszteletére Szent Ilonának keresztelték.

Diás, a mai község keleti része, nevét valószínűleg az itt honos dióról kapta. 1341-ben említik először, mint a Lőrinte nemzetség birtokát. A XVIII. század közepéig több család birtokolta, majd a Festetics családé lett vétel útján.

Gyenes és Diás 1840-ben egyesült önálló községgé. Az első népszámláláskor, 1869-ben már 948 lakosa volt, fejlődése azonban a század végéig igen lassú. A lakosság számának növekedése 1890-től vált gyorsabbá, aminek egyik oka az 1889-es filoxérajárvány volt. A járvány után a kipusztult szőlőültetvényeket, présházakat, pincéket letelepedők vásárolták meg, konyhát, szobát toldottak hozzá.

A községben 1871-től iskola is működött az egykori, 1763-ban épült dézsmaház, majd kocsma (ma óvoda) épületében.

A mai Gyenesdiás kedvező fekvésével - Balaton-part, Keszthelyi-hegység, Keszthely és Hévíz közelsége, a község és a környező települések gazdag látnivalói -, remek klímájával - nyaranta a 830 napsütéses óra, gyakran 25 °C-os Balaton víz, enyhe, hosszú ősz -, változatos turisztikai vonzerőivel, kínálatával - fürdés, vízi sportok, vitorlázás, horgászat, lovaglás, íjászat, lövészet, természetjárás, magyar kultúra, visszatérő kulturális- és sportrendezvények, folklór, gasztronómia, stb. - vendégszeretetével ideális célpont minden korosztály számára, színvonalas és nem utolsó sorban árban is kedvező nyaralási lehetőségre.