Gór

lakosság:

278 fő

terület:

1099 km²

Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Csepregi kistérség.
Lakosok száma: 278.
Lakások száma: 171.
Terület: 1099 hektár.
Irányítószám: 9625.

Gór (Guor) község Vas megyében, a Csepregi kistérségben.

Fekvése

A falu a Répce jobb partján Büktől 5 km-re keletre fekszik.

Története

A település területén ősidők óta éltek emberek. Határában a Kápolnadombon neolitikus, késő-bronzkori és kora-vaskori leleteket, valamint népvándorláskori germán sírokat tártak fel. Római kori emlék az 1. századból számazó sírkő, amit a templom főoltárának lépcsőjébe építettek be. A Kápolnadombon a középkorban vár is állott, lakótornyának és falainak alapjait ugyancsak feltárták. Egyes vélemémyek szerint a honfoglalás utáni első lakói a Megyer törzs kísérőnépeiként ide telepített határőrzők voltak.Gór első írásos említése 1279-ből származik Guor alakban. A hagyomány szerint a községet a fazekasok germán védőszentjéről Szent Goárról nevezték el. A faluban ugyanis a középkorban jelentős volt a fazekasipar. Más vélemény szerint a szláv Govor személynévből, esetleg a török góré (őrhely) főnévből származik. 1333-ban Gwar, 1407-ben Gwarr, 1490-ben Gwar néven említik az írott források. <ref></ref> A község legjeletősebb birtokosai a középkorban a Németújváriak voltak. Részben Kőszeg, részben Rohonc várának uradalmához tartozott.A 14. századtól a helyi nemes Guáry család birtoka volt. A család lényegében a 20. század közepéig birtokolta a települést. 1899-ig hivatalos neve Guar volt.

Vályi András szerint "GÓR. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosa a’ Genevai közönséges társaság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári Uradalomban, határja jó termékenységű, réttye, legelője jó, második Osztálybéli." <ref></ref>

Fényes Elek szerint "Gór, magyar falu, Vas vmegyében, a Répcze mellett: 221 kath. lak. F. u. Guary. Ut. p. Kőszeg" <ref></ref>

Vas vármegye monográfiájában "Guár magyar község, a Répcze folyó mellett, 78 házzal és 619 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Beő, távírója Bükk. A Guary-ak ősi fészke; Guáry Miklós emeletes kastélya is itt van. A község lakosai segélyegyletet tartanak fenn." <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.</ref>

1910-ben 603 magyar lakosa volt. Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Nevezetességei

Középkori eredetű római katolikus templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték.
A Guáry családnak 17. századi emeletes kastélya van a faluban.