Füzérradvány

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Sátoraljaújhelyi kistérség.
Lakosok száma: 407.
Lakások száma: 208.
Terület: 986 hektár.
Telefon körzetszám: 47.
Irányítószám: 3993.

Füzérradvány Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi sarkában, a szlovák határ közelében, a vulkanikus eredetű Koromhegy déli lábánál fekszik. Első írásos említése 1262-ből való, ekkor Radowan néven említik. Radvány az Árpádok uralkodása idején a királyi erdőőrök földje volt, IV. László adományaként 1280-ban került magánkézbe. A 14. században és később is a füzéri vár tartozéka a település. 1427-ben Perényi Imrének 11 portája volt itt. A török hódoltsága alatt a falu elpusztult és sokáig teljesen lakatlan volt.

Újjáépítését 1715-re gróf Károlyi szervezte meg. A Károlyiak birtokosi ága - amely a földosztó Károlyi Mihállyal éppoly rokonságban állt, mint a Windischgraetz családdal - élen járt hazánkban a vadászat honosításában.

Füzérradvány egy völgyben fekvő település, csodás panorámával a környező hegyekre. Az ófaluban találjuk a pincesort, a szabadtéri színpadot, az újabb településrészen áll a katolikus templom.

A község legfőbb látnivalója a Károlyi-kastély. A barokk épület 18. századi eredetű, később többszöri átépítés és bővítés nyomán lett az ország egyik legnagyobb kastélya ez az F-alakú építmény.

Legutóbb 1860-77 között romantikus-eklektikus stílusban, gróf Károlyi Ede vázlatai alapján, Ybl Miklós tervei szerint alakították át. A szabadon álló, egyemeletes, alápincézett, manzárdtetős épület, romantikus tornyával csodás látványt nyújt. 100 hektár kiterjedésű parkja országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az angolpark arborétumába számtalan külhoni fajt is telepítettek. Itt találhatók az ország nevezetes fái közé sorolt platánóriások. A Károlyi-kastélyhoz vezető utat 150 éves. Dél-Franciaoszágból származó, erdei és fekete fenyőkből álló védett fasor övezi.

A község műemlékké nyilvánított katolikus templomának a helyén 1730-ban fatemplomot épített a falu lakossága, majd 1829-30-ban épült a klasszicizáló, késő barokk stílusú templom gróf Károlyi István költségén. Főoltárának Szent Eduárdot ábrázoló festményét Klimkovics Béla festette 1859-ben. A sekrestyében a Károlyi család tagjainak festett címerei láthatók.

A falu reformatus temploma 1789-ben épült, homlokzat előtti, újabb hegyessisakos toronnyal, a nyolcszög 3 oldaláról záruló szentéllyel. Hajója síkmennyezetes. Tornya 1907-ből való, a harang 18. századi.

Füzérradvány 1992 óta egyik helyszíne a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozatának. A községben művelődési ház, azon belül könyvtár és teleház működik.