Folyás

A település évszázadokon keresztül Polgár külterületi része volt. A terület birtokosa a török hódoltság előtti időktől a hajdúk Polgárra telepedéséig az egri Káptalan volt. A második hajdúfelkelést követő egyezség alapján 1608  tól a polgári hajdúk a margitai határral együtt használták a területet.1718-tól az egri káptalan csaknem egy évszázadon át folytatott birtok visszaigénylési perének eredményeként-újra a káptalan lett a birtokos. A mai település előzménye egy korábbi majorsági központ megerősödése volt. 1992. Július 1-ig Folyás Polgár nagyközség külterületi lakott része volt. A Magyar Köztársaság Elnökének Göncz Árpádnak határozatával Folyás Önálló település lett. 

A település címere:

A címer két oldalán barokk megfogalmazású levéldísz sisaklepel fent koronával zárul össze a pajzsformák. Ebben középen, vízszintesen kettéosztott alul sötétkék, hullámosan lezárt mezőben, balra forduló hal. A felső világoskék mezőben három, függőlegesen elhelyezett gyékény torzsa virágzattal ( buzogány). A korona arra utal, hogy a település évszázadokon keresztül az Egri Káptalan birtoka volt. A növény és állatfigura utal a település lápos, mocsaras múltjára és az ősi, valamint a jelenlegi foglalkozásaira.