Felsőmarác

Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Őriszentpéteri kistérség.
Lakosok száma: 280.
Lakások száma: 191.
Terület: 1744 hektár.
Telefon körzetszám: 94.
Irányítószám: 9918.

A 334 lakosú község a Vasi-hegyháton, Körmendtől délnyugatra. Az Őrségi Tájvédelmi Körzet része. Értékei között kell megemlíteni az Árpád-kori Szent Erzsébet-templomot. A falu határában található Himfai-tó és -parkerdő ideális kirándulóhely.

A Rába völgyét szegélyező vasi dombháton találjuk Felsőmarácot. Domborzatát meghatározza, hogy a Hegyhát és az Őrség határán fekszik. A Rába és a Zala között elterülő hátság a Rába egykori törmelékkúpjából keletkezett úgy, hogy a két folyó mintegy 30-40 méter mélyvölgyet vágott bele. A kiemelkedő területet kisebb patakok is felszabdalták. A község tengerszint feletti magassága 230 méter. Külső területének felszíne változatos. Északon tagoltan dombos, délen dombhátak és sík részek váltják egymást. Belterülete domboldalon fekszik. Fő utcája enyhén lejtős. Korábban a földek keleti, külső részén bakhátas művelés folyt. A talaj, eredetét tekintve, 90 százalékban szürke erdőségi, 5 százalékban csonka erdőségi, 5 százalékban öntéses eredetű. Kötöttségére nézve felerészben vályog, felerészben nehéz vályog, az önkéntes részeken öntésanyag. A talaj vízgazdálkodása nagyon rossz: 16-18 százalékos víztartalommal még száraz, 24-26 százalékos víztartalommal már képlékeny. A humuszréteg vastagsága 20 centiméter, a Berek dűlőben 40 centiméter. A réti öntésen, a Berekben 70 centiméter a talajvíz, a Rába folyó vízszintje szerint azonban változó. A határ keleti részén átlagosan 5 százalék a kavicsréteg. A talajszelvények általában hármas rétegződést mutatnak. Tömöttségi fokát tekintve a talaj laza, csak foltonként tömődött. A terület genetikai típusát meghatározzák a savanyú, barna erdőségi talajok.