Ercsi

Város.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Ercsi kistérség.
Lakosok száma: 8615.
Lakások száma: 3104.
Terület: 6531 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 2451.

Ercsi a Mezőföld egyik legősibb települése. Fejér megye keleti határán a Duna jobb partján helyezkedik el 130 méter tengerszint feletti magasságban, a síkvidék és dombvidék találkozásánál. Budapest és Dunaújváros között a 6-os számú főútvonal mentén található, a fővárostól 34 kilométerre, vízi úton 28 kilométerre az 1604-es és 1616-os folyam kilométer között. A 6-os számú főközlekedési út, mely követi a hajdani római kori, majd Buda-Eszék útvonalat, átmegy a városon, nyugati irányban Ráckeresztúr felé, közúti összeköttetése van a 7-es számú főúttal és az M7-es autópályával. A Budapest-Pécs vasútvonal mellett fekszik. A dunai révátkelőhely kapcsolatot teremt a Csepel-szigettel.. Ez a lehetőség és az M0-ás út közelsége (22 km) az ország keleti felével való összeköttetést biztosítja. Átlagos vonzáskörzete: 6 település (Ráckeresztúr, Martonvásár, Iváncsa, Besnyő, Beloiannisz,  Adony).

A város állandó népességének száma 8.815 fő. A külterületi településrészek közművekkel ellátottak, csak távolságuk miatt számítanak külterületnek. A népesség száma fokozatosan nő, ezt mutatja az országos átlagot jóval meghaladó pozitív fluktuáció (vándorlási különbözet a két népszámlálás között +7, 18%).

Mezővárosi címet kapott 1638 és 1871 között két alkalommal. Közigazgatásilag mindig önálló község volt. 1970-ben nagyközségi rangot kapott, 2000. évben pedig várossá vált.

A Cukorgyár 1912 évi felépítésével a környék ipari központjává vált. A Cukorgyár 1998-as megszűnése után az ipari parkot különböző KFT-k, kisebb vállalkozások hasznosítják. 1990 óta végbemenő változások a várossá fejlődés tendenciáit mutatják.

 Megtörtént a város teljes infrastruktúrájának, vízhálózatának, csatornahálózatának kiépítése, a lakosság gázzal, illetve EWSD digitális telefonhálózattal való ellátása. Gazdasági életben, a régióban betöltött központi szerepét a privatizáció után sem vesztette el.  A megszűnő ipari létesítmények helyén újak alakultak, illetve újak alakulnak. A megalakult kereskedelmi egységek (Autószalon, Műszaki Áruház stb.) a környék kereskedelmi központjává tették.

Intézményi alapellátása teljes, melyből kiemelkednek egyes nagyobb körű ellátást biztosító intézményei. Fontos térségi szerepet lát el az Eötvös József Általános Iskola zeneiskolájával, a Kossuth Lajos Általános Iskola gyógypedagógiai oktatásával, a Sportcsarnok nemzetközi méretű küzdőterével valamint tanmedencéjével, a 400 fős színházteremmel rendelkező Eötvös József Művelődési Ház jól ellátott 22.000 kötetes könyvtárával, színvonalas változatos rendezvényeivel. Két óvodája az óvodáskorúak teljes felvételét biztosítja.

Az Egészségügyi Központ az alapellátáson túl sokféle színvonalas szakellátást biztosít a város és a környező települések lakossága számára egyaránt.

Az 1997-ben megnyílt Szociális Központ otthont ad a Családsegítő Szolgálatnak, az Idősek Klubbjának, az Idősek Átmeneti Gondozóházának és a Házi Segítségnyújtásnak.

 Az 1990-ben elindított, és azóta hagyománnyá vált Eötvös Napok rendezvényei nagy szellemi vonzerőt jelentenek. Az Eötvös Napok idején megrendezésre kerülő kiállításokra, tudományos előadásokra az érdeklődők az ország minden területéről eljönnek.

Ercsi üdülés-idegenforgalmi adottságai jók, a település fekvésének, valamint természeti és kulturális adottságainak köszönhetően. Három működő szálláshely, több jól felszerelt vendéglátóipari egység biztosítja az idelátogatók kényelmét. Az ingatlanok, közművek nyilvántartása térinformatikai rendszerben történik, ahol a folyamatosan készülő változásokat rögzítő rajzi anyag évente letárolásra kerül. A település kavicsterasza a megye talajvízben leggazdagabb területe. 22 parti szűrésű kútja szolgáltatja 9 település (Ercsi, Gárdony,  Székesfehérvár, Velence, Iváncsa, Besnyő, Beloiannisz, Százhalombatta, Dunaújváros) ivóvíz szükségletének nagy részét.