Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Eplény

telefon körzetszám:
88
lakosság:
519 fő
terület:
828 km2
Eplény (1)
Eplény (1)
Eplény (2)
Eplény (3)
Eplény (4)
Eplény (5)
Eplény (6)
Eplény (7)
Eplény (8)


Község.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Zirci kistérség.
Lakosok száma: 519.
Lakások száma: 176.
Terület: 828 hektár.
Telefon körzetszám: 88.
Irányítószám: 8413.

A zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Az első oklevelek 1749-ben említik mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. Földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. Neve bizonytalan eredetű, jelentése: szán talpait összekötő keresztgerenda.

A község fejlődése az 1930-as évek elején gyorsult fel. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve pedig az 1948-ban államosított Rimamurányi-Salgótarjáni-RT. tulajdonában volt. Később többször is gazdát cserélt, 1967-ben például a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc kimerülő félben volt.

A bányát 1979-ben zárták be végleg. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A települést Veszprémmel, Zirccel, illetve Győrrel összekötő autóbusz-közlekedés nagyon intenzív. Eplény hosszú időn át Olaszfaluhoz tartozott közigazgatásilag, mivel a két települést mindössze három kilométer választja el egymástól.

Az 1980-as években azonban mindkét községet a várossá váló Zirchez csatolták. Eplény 1992. január 1-jétől új történelmet ír, mivel a helyi népszavazás eredményeként attól a naptól fogva, fennállása óta először önálló községgé vált. A kápolna 200 éves évfordulóját 1993. augusztus 19-én, a község védőszentjének napján ünnepelték, mely alkalomból fel is újították az épületet.

A település - írások szerint - legrégebbi épületét, az akkori "korcsmát" 250. évfordulója alkalmából újították fel. Az épület jelenleg Közösségi Házként működik, építészeti szempontból is páratlan pincéje pedig az Ámos Borháznak ad otthont, ahol mind a huszonkét magyar borvidék neves pincéinek nedűje - akár egy bortúra keretében - megízlelhető.

A község további nevezetessége a közel másfél kilométer hosszúságú, országosan ismert síközpont, melynek a háromból két pályája éjszakai kivilágítással ellátott, és a szánkópálya. A sízőket két, egyenként 500-500 méter hosszúságú, tányéros felvonó szállítja az Ámos-hegy tetejére. Kedvező hóviszonyok esetén a felvonók 9-21 óráig üzemelnek.

A ma már minden közművel rendelkező, az önállóságnak köszönhetően dinamikusan fejlődő, bakonyi település, tiszta, nyugodt környezete és jó megközelíthetősége miatt egyre közkedveltebb kirándulóhellyé válik az év minden időszakában. E népszerűség fenntartását, növelését szolgálja a 2003. szeptember 25-én ünnepélyes keretek között átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő, mely 230 hektár területen tanösvénnyel, kilátóval, tornapályával, erdei játszóterekkel várja a kirándulókat. Az idelátogatók kényelmét igényes szálláslehetőségek is biztosítják.

 Említést érdemel a Dunántúl leghosszabb, építésekor 199 m hosszú vasúti alagútja, melyet az első világháborúban elsősorban olasz hadifoglyok építettek és már filmforgatás helyszíne is volt. Mára sajnos egy, az 1980-as években elkövetett átépítési hiba miatt hossza kb. 100 m-re csökkent. A hegyvidék, különösen ősszel, kedvelt vadászati terület, melyet a hazai vadászokon kívül számos külföldi vendég is látogat. Kitűnő piknikezési lehetőséget kínál a Malom-völgy, melyet egy tisztavizű patak szel át, amely korábban malmot is hajtott.

A természetjárást kedvelők a turistautakon barangolva gazdag növényvilágot csodálhatnak meg, találkozhatnak őzekkel, szarvasokkal, muflonokkal, vaddisznókkal, stb., így bepillantva a Bakony erdeinek mindennapjaiba, tehát felejthetetlen élményekben lehet részük. Eplény egy minden bizonnyal változatos múlttal rendelkező, ősi település Veszprém megyében, ezt bizonyítja a község határban, a volt Kökényesi Betyár Csárda melletti ásatás eddigi eredménye, amely során közel 150 avar kori (700-800 körüli) sírt és egyéb tárgyakat tártak fel a régészek.