Encs

Város.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Encsi kistérség.
Lakosok száma: 6502.
Lakások száma: 2238.
Terület: 2580 hektár.
Telefon körzetszám: 46.
Irányítószám: 3860.

Encs a Hernád folyó völgyében, Miskolctól észak-keleti irányban kb. 30 km-re a Miskolc-kassai fôút mentén fekszik. Nyugatról a Cserehát dombjai, keletrôl a Zempléni hegység nyugati vonulatai övezik, s teszik változatossá a tájat. Fekvésének természetföldrajzi jelentôsége abban áll, hogy a Hernád völgy termékeny talaján jelentôs mezôgazdasági termelés folyik. Adottságai sokkal jobbak a környezô dombos, hegyes vidéknél.

Gazdaságföldrajzi jelentôsége, hogy fontos fô- és vasútvonal mentén fekszik, melyeken a Szlovákiával és Lengyelországgal folytatott kereskedelem bonyolódik.

Régészeti ásatások igazolják, hogy már több ezer évvel ezelőtt emberlakta település volt a város mai helyén, s ezt követően is minden történelmi korszakban éltek emberek a vidéken. Birtokba vette a honfoglaló magyarság is. Neve először 1219-ben, az újvári ispán poroszlójának nevében tűnik fel, Hensy alakban. A XIV. századtól kezdve több környékbeli földesúr birtokolta. Zsigmond király csereadományként adta 1409-ben Özdögei Besenyő Pálnak és Sáfár Istvánnak Kaproncza váráért és a somogyi vámért. 1450 körül Olnodi Czudar Jakab familiárisaival kirabolta, és a tornai uradalomhoz csatolta. A XVI. században fejlődésnek indult települést azonban Eger eleste után a török nem kímélte, a sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság nagy része.

1667-ben az itt lévő udvarházat a török porig égette, és a német őrséget szétkergette. Az 1666-os, Wesselényi-féle összeesküvésben játszott szerepe miatt a király elkobozta a várkastély vízimalmát. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt Encs, amit egyébként sem kímélt ez az időszak: 1706-ban Rabutin generális zsoldosai a kuruc hűség miatt felégették, később pestisjárvány pusztította. 1715-ben majdnem teljesen kihalt, a következő öt évben Kassa környékéről települtek be emberek.

A XIX. század jelentős fordulatot hozott a település életében. 1860-ban Encset is elérte a vasútvonal, ami az egész Hernád-völgyben erőteljes fejlődést eredményezett. Forró és Encs település Encsen kapott közös vasútállomást. A kiegyezés után Encs közjegyzőségi székhely lett. 1890-től jelentős állattenyésztő hely és az országos vásárokat is itt rendezték. Az Encs-Gibártot átszelő Hernád folyón épült meg 1903-ban Magyarország második legrégebbi vízierőműve.

1920-tól a trianoni békeszerződés által kettészakított Abaúj itthoni, kisebb felének közigazgatási központjává kezd válni Encs. 1970-ben nagyközségi, majd 1984-ben városi rangot kapott, és hozzákapcsoltak környékbeli településeket: Gibártot, Abaújdevecsert, Fügödöt.