Egyek

Nagyközség.
Megye: Hajdú-Bihar megye.
Tisza-tó régió.
Balmazújvárosi kistérség.
Lakosok száma: 5356.
Lakások száma: 2397.
Terület: 10479 hektár.
Telefon körzetszám: 52.
Irányítószám: 4067.

Egyek Nagyközség 5930 lakosú (2005.01.01.) település Hajdú-Bihar megyében. A megye legnyugatibb településeként határos Jász-Nagykun-Szolnok megyével valamint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyével. Térségi szerepét erősíti a 3 szomszédos megyéhez való kapcsolódása. 3 km-re halad el a településtől a 33-as számú főút -a Patkós Csárdánál-, mely igen fontos útvonal Debrecen és Füzesabony között a közlekedést tekintve. A megyeszékhelytől Debrecentől 60 km távolságra van. Vasúton a MÁV Füzesabony-Debrecen, 108. számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonalán közelíthető meg.

Egyek központi belterületén túl közigazgatásilag hozzá tartozik Félhalom, Telekháza mint egyéb belterület és Ohat mint külterületi lakott hely. Telekháza 7 km-re, Félhalom 5 km-re, Ohat pedig 12 km-re van a központi belterülettől s a feladatokat mindezen területeken el kell látni. A település központi belterületétől (402ha) különálló külterületi (10.077ha) lakott részei: Félhalom, Ohat, Telekháza. Ezen településrészekről a lakosok Egyekre ingáznak akár dolgozni, akár mindennapi teendőiket intézni vagy vásárolni.

Egyek a Nagyközségi címet 1970 július 01-ével kapta.

FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Nagyobbik része (és a belterület is) a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred-Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a Borsodi-ártér területére esik, keleten pedig a Hortobágy legnyugatibb sarka található. Domborzatát tekintve a terület alacsonyártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és a kunhalmok emelkednek ki. Felszínén különböző pleisztocén és holocén üledékekkel találkozhatunk, melyek közül a felső-pleisztocén futóhomok a legidősebb. Ez a település környékének egyetlen említésre méltó hasznosítható nyersanyaga.

A terület nagy részét pleisztocén iszapos lösz fedi, mely a korábban erre tartó, az Északi-középhegység felől délre futó Ős-Sajó-Hernád által épített hordalékkúpra települt. A homokos üledékek képződési ideje kb. 27.000-20.000 évvel ezelőttre tehető, az Ős-Sajó-Hernád hordalékkúpjából kifújt homokból keletkeztek. Korábban nagyobb területet is borítottak, de a kb. 20.000 éve megjelenő Tisza formák nagy részét elpusztította. A Tisza felé eső részen fiatal, újholocén öntésképződmények (iszap és anyag) uralkodnak. A terület domborzatának jellegzetes színfoltja a rengeteg kunhalom (pl. Cseppentő-, Tökös-, Kis-szék-, Nagy-szék-, Görbeszék-, Gyenge-, Földvár-, Kétöklűhalom), melyek egykori temetkezési helyek, vagy őrdombok maradványai.

Talajai földtani képződményeihez hasonló változatosságot mutatnak. A Tisza közelében fiatal, nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, réti talajok és szolonyeces réti talajok találhatók, keletebbre nagy területet borítanak a szikes talajokhoz tartozó, gyenge termőképességű sztyeppesedő réti szolonyecek, foltokban előfordulnak a szántóföldi művelésre alkalmatlan réti szolonyecek is. Legkedvezőbb tulajdonságúak, de kis területet borítanak a délkeleten előforduló, alföldi mészlepedékes cserzjomok.
Nyugaton a Tisza a község közigazgatási határán folyik, keleten a Nyugati-főcsatorna, középen az Árkus-ér szeli át a területet. Mesterséges halastavak a területen a Vidi-laposi-tó és a Derzsi-tavak. A talajvíz mélysége 2-4 m közötti. Területén egy 76oC-os, hévizes kút találtható.

A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásához tartozik. Potenciális növénytársulásai sokfélék voltak. A Tisza alacsony ártereit bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereket tölgy-kőrösszil ligetek borították.

 
A homokterületeken homoki tölgyesek komplexe, a szikes területeken sziki tölgyesek, sziki erőspuszta-rétek és sziki gyepek voltak jellemzők. Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része.

A pusztakócsi mocsarak annak az egykor egységes mocsárvilágnak a része, amelyet a Tisza áradásai után a mélyedésekben visszamaradt víz éltetett. A Tisza szabályozásával a mocsarak fenntartó áradások megszűntek, a terület kiszáradásnak indul, a mocsarak feldarabolódtak. A  megmaradt ágak 1973 óta állnak védelem alatt. A mocsári növénytársulások mellett nedves rétek, szikes legelők, löszgyepek és tölgyes facsoportok is találhatók itt. Kedvező fészkelési lehetőséget nyújtva több ritka madárfajnak. A fészkelő madárfajok között megtalálható a bölömbika, nagy kócsag, vörös gém, fehér gólya, kanalasgém, cigányréce, a barna és a hamvas rétihéja, a kékvércse, kis vízicsibe, szerecsensirály, küszvágó csér, fülemülesitke. Ősszel előfordul batla is, télen rétisasok telelnek át.

Az átvágott Tisza-kanyar helyén keletkezett a Göbe-morotva, mely természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. A morotva vizének felszínén található úszó hínártól, a part alacsonyabb részein előforduló bokorfüzeseken át, a magasabban fekvő fűznyár ligeterdőkig megtalálhatóak az ártéri növénytársulások, ezek mellett a változatos vízellátottság következtében mocsári, réti, löszháti és homoki társulások is vannak Védett növény a debreceni torma, a tiszaparti margitvirág, a csomorika és a nyári tőzike. Több védett madárfaj is fészkel itt, pl. a szalakóta, a kis kócsag és a bakcsó. Téli kóborlásuk során elvetődik ide a rétisas, a darázsölyv, a békászó sas, a hamvas és a kékes rétihéja is.

Az Ohati-erdő kisebb része 1950 óta, teljes egészében 1973 óta áll védelem alatt. HomokiNagy István filmje óta mint a "kékvércsék erdeje" ismert. A sziki tölgyesek egyik utolsó képviselője, mélyebb részein tölgy-kőris-szil liget maradványaival. Az erdő mellett nádas, mocsaras foltok, sziki magaskórós tisztások is megtalálhatók itt. Állatvilága is gazdag, számos ragadozó madár megtalálható: kékvércse, darázsölyv, barna kánya. Téli vendégként itt is előfordul a rétisas. Védett madara még a szalakóta és a szürke küllő is. Az emlősök közül ritkán előfordul a vadmacska, gyakori viszont a nyest és a borz. Kisemlősei között található a törpeegér és a mogyorós pele. Védett lepkefajai a sziki ürömbagoly és a nagy sziki-bagolylepke. A terület fokozott védelem alatt áll, csak engedéllyel látogatható.