Egerszólát
Egerszólát, melyet 1903-ig Felsőszólát névvel illettek, Egertől 12 km-re északnyugatra, a Farkas és a Préda hegyek között, az Egri-Bükkalján fekvő település. Egertől jól megépített műúton, Tarnaszentmáriától pedig alacsonyabbrendű közúton közelíthető meg. Vasútállomás legközelebb Tarnaszentmárián található, mely a Kál-Bátonyterenye közötti vasútvonal része.
A község neve elé megkülönböztetésül került az Eger előtag. 1248-ban Zowlak (Zowlat) néven, 1310-ben pedig Zolach formában szerepel oklevélben. 1773-ban Szóláth névalakban jegyezték. 1442-től 1447-ig Alsó- és Felsőszólátra vált szét, a XVI-XVII. században Nagy- és Kisszólátként ismert. Kisszólát a jobbágyszökések miatt néptelenedett el, míg Nagyszóláton főleg nemesek laktak. Eger 1552. évi török ostromakor midkét rész megsemmisült. Felsőszólát 1699-től kezdett ismét benépesülni, jórészt magyar jobbágyokkal, akik közül azonban - a földesúri zaklatások miatt - sokan ismét szökni kényszerültek. 1741-ben vált a falu Farkas Ferenc özvegyének birtokává, innen ered a Farkashegy elnevezés.
A falu egyébként sok birtokos család tulajdona volt: Szerémi, Berthóti, Hügyei, Farkas, később Szabó, Csernus, Adics, Vecsey, Mocsáry. A régi Szóláth nem a mostani helyén feküdt, hanem a völgy déli végén, sokkal nyitottabb fekvésben, a jelenlegi Eger-Verpeléti út torkolatánál. A szólátiak azonban az 1552-es pusztulás és a folyamatos török veszély miatt jobbnak látták, ha az úttól távolabb telepednek le, és ekkor húzódtak a község jelenlegi helyére, északabbra. Így épültek a Vecsey-tanyák is magasan a hegyoldalba, hogy ne legyenek útjában az arra vonuló hadaknak.
A falu nevéhez kötődő jelzők jól jellemezték a község lakóinak elmúlt nehéz életét, a szomszéd falvak lakói ugyanis így illették a szólátiakat: szöges, szeges szólátiak, görhés, nagytalpú szólátiak. Ezek e jelzők a falu akkori lakóinak szegénységét mutatják, a szóláti rosszabb minőségű agyagos földek nem tették lehetővé a gazdag termést.
A községben több nemesi kúria is épült, Vecsey József, aki szóláti földbirtokos és Heves megye táblabírája volt, saját kúriáján tartotta hivatalát. Az ő nevéhez fűződik a "Vaskapu" létesítése is, vagyis a hegy átvágása a völgy déli oldalán. Az egri útról nyíló "Pincesor" fölött, a falu végén szabadon állt a földszintes Andreánszky-kúria, mely a XIX. században épült klasszicista stílusban. Sajnos a XX. században pusztulásnak indult. A Fő út 48. szám alatt található kastélyt Csernus Sándor építtette 1773-ban.
Ez szabadon álló, emeletes és manzárdos, udvari oldalán földszintes L alakú épület, jelenleg műemléki felújítás alatt áll. A község templomát Felsőszóláton özvegy Farkas Istvánné építtette 1734-ben. Az egyszerű barokk tornyos templom ajtaja fölött látható egy évszám (1780), a templom alatt lévő kriptában van eltemetve Vecsey Károly és felesége, Badics Terézia, valamint Karolina nevű lányuk.
A Tarnaszentmária felé vezető úton a falu házai között, de frekventált helyen álló későbarokk szobor Nepomuki Szent Jánost, a falu védőszentjét ábrázolja; a XVIII század végén állíttatták a földesurak. (A templomban látható eredeti oltárképen is a védőszent látható) A Temető-domb lábánál kőoszlopon álló Szentháromság szobrot a XIX. század első felében készítették.
