Égerszög

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Edelényi kistérség.
Lakosok száma: 66.
Lakások száma: 46.
Terület: 1077 hektár.
Telefon körzetszám: 48.
Irányítószám: 3757.

Égerszög egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyé, Miskolctól közúton 50 kilométerre északra.

Története

A történelmi Gömör és Borsod megye határán, a Rét-patak völgyfőjében, Aggtelek délkeleti szomszédságában települt egykori Torna megyei község.A középkorban, Égerszög mai területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgáló népének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak, erre utaló salaknyomokat találtak a település határában. Alapterülete fában gazdag, így a kohók működtetéséhez szükséges faszenet a környékbeli erdők fáiból égették, az erdőirtás során felszabadult területeket pedig mezőgazdasági művelés alá vonták.1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, kiknek vezető-jük Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, míg végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el Kovácsi települését, s Égerszögre keresztelte azt. Ezután Tomori Elus János kisnemes kezére került a falu.Neve az éger fanév és a ’sarok, szeglet, zug’ jelentésű –szög utótag összetétele.Kőtemploma, -a korabeli hiteles dokumentumok szerint- már a 14. század közepén biztosan állt.Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut és így az a tornai uradalomhoz került. 1436-tól Berencsi Sáfár István, majd e család kihaltával a falu János esztergomi érseké. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdona lett Égerszög.A mohácsi csatavesztést követően János királytól Ferdinánd Égerszögöt elvette, s azt Horváth Gáspár főkamarásának adományozta, kinek halála után özvegye 1559-ben Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak adta el.A 16. században az itt élők áttértek a református hitre.A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszögöt sem kímélték, bár a település pontos történetét a 17. századból nem ismerjük. A 18. századból már dokomentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.A 19. század első felében 77 lakóházában 633 református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, s ezután megkezdődött a lassú létszámcsökkenése, amihez a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása is hozzájárult.A 20. század első felének megpróbáltatásai után 1950-ben önálló tanácsú község lett, majd 15 év múltán a szőlősardai közös tanács részévé vált. 1979-től az 1990-es rendszerváltásig Perkupával alkotott közös tanácsot. A település önállóságát 1990-ben kapta vissza, ma kör-jegyzőségének székhelye Szőlősardó.Égerszög nevét a határában, a Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlang tette országosan ismertté, mely a turisták számára sajnos nem látogatható. A Pitics-hegyen található kilátóból gyönyörködhetünk a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeiben.Égerszög építészeti emlékei különösképp figyelemre méltók. A falu ma is álló református templomát 1791-ben építették késő barokk stílusban. A templomhajó mindkét vége egyenes záródású, mennyezetét két csehsüveg boltozat alkotja, melyek a falakból kiugró pilléreken nyugszanak. A falu templomához 1929-ben 24 méter magas, karcsú, sisakos harangtornyot építettek eklektikus stílusban, és benne egy 75 kg-os és egy 120 kg-os harang található.A település főutcáján bontatlan egységben számos, a 19. század második felében épült, szinte eredeti állapotban fennmaradt – perkupai kőműves mesterek által épített – népi lakóházat találunk. Ezek az épületek jól jelzik egykori építtetők módos vagyoni helyzetét és az akkori falu megkérdőjelezhetetlen élni akarását. A helyi önkormányzat 2004-ben a ritka épületegységet helyi védelem alá helyezte A településen a Műemlék Felügyelet által védetté nyilvánított épület is található.A falu történetéhez tartozik, hogy 1941-ben rettenetes erejű pusztító szélvész sújtotta a települést, amikor annak háztetőit az orkán erejű szél elsodorta és hatalmas fákat tépett ki gyöke-restől. Ezek egyikét a vihar átrepítette a falu felett és a templom toronycsillagának vágódva, derékszögben elhajlította a kakast, és a csillagot tartó vasrudat. Másfél évtized után, 1957-ben állították helyre azt budapesti barlangászok.

A község közelében 1954. november 14.-én fedezték fel az Aggteleki-karszthoz tartozó barlangot.

Látnivalók

• Szabadság-cseppkőbarlang (csak barlangászoknak)
• 1761-ben épült műemlék barokk református templom, historizáló tornya 1929-ből. A templom egyes belső famunkáit helyi asztalosmester készítette (Boros Bertalan).
• A 19. század végi formáját szinte egészében őrző főutcán sorakozó oromfalas népi lakóháza, melyek közül tizenhat helyi védelem alatt áll, egy pedig (Béke út 36.) műemlék.
• Az 1990-es évek közepétől rendszeres falunapokat tartanak Égerszögön, ezzel is irányt mu-tatva a környező településeknek, akik szintén megrendezik már a falunapokat.
• 2004 nyarán szendrői tűzoltók segedelmével helyreállították a falu tűzoltó szerkezetét, amit a községi kúltúrház udvarán állítottak fel.
• A „holt falu”, a temető ugyancsak archaikus, népi díszítőművészeti alkotásokat őriz. Még ma is álló, az elhunyt kora és neme szerint különbözőképpen faragott, régi oszlopos fejfái a galyasági temetők egykori, korántsem egyhangú képének tanúi

Környező települések

Imola (8 km), Kánó (3 km), Szőlősardó (3 km), Teresztenye (3 km)

Legközelebbi város: Szendrő (17 km)

Külső hivatkozások

ÉGERSZÖG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATACím: 3757 Égerszög, Béke út 29.Telefon: (48) 463-003Fax: 48/463-201E-mail: korjegy.szardo@freemail.huPolgármester: Pozsgai István

• Egy Égerszöggel foglalkozó honlap


Forrás: Wikipedia Égerszög