Egerbakta
Első okleveles említése 1261-ben történik. 1274-ben IV. László király hozzájárul, hogy Sándor bán Bagata és Buda nevű falvakat feleségére hagyományozza.
1275-ben András egri püspök a püspökséghez tartozó szabolcsi Eszlár és Timár nevű birtokait elcseréli Sándor bán fiainak, Bakta, Buda és Tárkány nevű birtokaival, mert ezek közelebb vannak Egerhez. E csere folytán lett a falu az egri püspökség birtokává.
1295-ben Bátor határjárása kapcsán "villa Bagtha" névalakban említi az oklevél.
1351-ben I. Lajos király határjáró oklevele szerint kelet fel?l a Rábczavölgy választja el a falut Szólát határától. 1476-1486 között bakta a püspökség szarvaskői várának tartozéka volt, ide fizette a sokféle termény-, dézsma -és pénzjáradékot. E vár két katonájának tartását biztosította, a várkatonák lovai számára tizenkét baktai jobbágy szénakaszálást, gyűjtést, behordást végzett. A mohácsi vészt követ? id?kben a szarvaskői várat annak kapitányai magukénak tekintik, így a hozzátartozó Baktát Horváth Ferenc használja. Eger l552. évi ostroma idején a település elpusztult, l553-ban kezdett újból benépesülni.
1564-ben ismét hat portája van, 1577-ben népessége huszonnégy családból áll, a falu a török földesurnak igen súlyos pénzadót, évente 125 Ft-ot fizetett. Amikor 1596-ban a török ostrom alá vette, majd elfoglalta Eger várát, a falu ismét elnéptelenedett. Határának használatára való jogot Horváth Mihály füleki várkapitány kérte és kapta meg, élete taramára Bosnyák Tamás tisztartótól. Horváth halála után mostohafiára, Bük Sándorra szállt az ideiglenes használati jog. Végül is a falu az egész XVII. századon át a Bük család kezében maradt. 1703-ban Telekessy István egri püspök pert indított a Bük család ellen Egerbakta vésszaszerzése érdekéban. A bíróság visszaítélte a falut a püspökség részére. Ettől kezdve az az egri püspökséghez, 1805-től az akkor felállított egri érsekség birtokához tartozott.
Az 1710-1711.évi nagy pestisjárvány idején a község ismét néptelenné vált, az 1711.évi összeírások lakatlannak mondják. 1712 közepén már volt egy-két lakója. 1716. szeptember végén új települők érkeztek. 1718-1724 között az Abaúj megyei Mecenzéfről, a jászói prépost birtokáról német és szlovák jobbágyok szöktek ide. A prépost 1725-ben katonai karhatalommal vitt vissza egyeseket jászói birtokára.
Az 1725. évi adóösszeírás szerint a 22 jobbágy közül 13-nak f?f?glalkozása a fuvarozás volt. A szántóterület szűkössége miatt egyesek Keresztespüspöki pusztán béreltek szántóföldeket. Mások 1744 táján ráadták magukat a szőlőtelepítésre. 1760 körül a sűrű tövisekt?l kiirtották a töviskes nevű völgyet. Az 1771. évi úrbér rendezés során a falu határát az első osztályba sorolták, s így 26 kishold szántót meg tíz kaszás rétet szabtak ki minden jobbágytelekhez.
A baktai erdők tulajdonosa 1792-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök volt. A nagy szegénység, a hideg miatt 1791-92 telén megszaporodott a püspökség területén a falopások száma. Az egri "kapás lakosok" előbb csak a hátukon majd szánkón hordták a fát. Az erd?kerül?k az elkeseredett szegény emberek felé sem mertek menni.
1810-ből marad fenn egyházlátogatási jegyzőköny, melyből megtudhatjuk, hogy Baktán azért maradtak el a gyerekek az iskolából, mert az uradalmi és megyei közmunkákra, valamint a házi és mezei munkákra fogták be őket a szülők. 1855-ben a falu egész lakossága 1200 fő, katolikus vallásu volt, 6-12 éves gyermekek száma 192 fő, télen 168, nyáron 56 gyermek járt ekkor elemi iskolába. Fischer érsek mindent megtett, hogy a szülőket meggyőzzék plébánosok az iskolábajárás fontosságáról.
Az 1848-49. évi szabadságharc egyik csatája kapcsán olvashatunk Egerbaktáról. 1849. február 26-27-én zajlott a kápolnai csata, honvédségünk vereségével. A csata idején a településen a frissen hányt sáncokrál és a szarvaskői szorosban egri nemzetőrök strázsáltak. Egerbaktán Báthory-Schalcz Bódog 3 1/2 zászlóaljnyi gyalogossal, egy lovasszázaddal és 8 ágyúval felszerelve figyelte Schliclz mozdulatait, de Schliclz nem mutatkozott.
A XIX. század. végén, XX. század. elején a munkásmozgalom Heves megyében is aktiv volt.
1906-ban a szocialista szervezkedés, méretét és kiterjedését tekintve, hatalmasan megnőtt. Egerbaktán is volt a szociáldemokrata pártnak szervezete.
Századunk elején sztájkmozgalmak voltak a megyében, béremelésért itt is történt munkamegtagadás, ez azonban békés úton, megegyezéssel ért véget.
Bakta népessége l949-ben 1405 fő volt, iparban 3,4%, mezőgazdaságban 72% dolgozott, l949-ben 298 lakóház volt. l956-ban a mezőgazdasági terület 5407 kat.hold, ebből szocialista tulajdonban 4229, egyéni tulajdonban 1178 kat.hold volt.
1950-ben vezették be a villanyt községünkbe, 1955-ben 235 volt a fogyasztók száma.1956-ban két ásott kút volt.
1955-ben már három tantermes iskola volt a településen - hat tanerővel és 161 tanulóval- valamint kultúrotthon, könyvtár és keskenyfilmes mozi működött.
