Ecseg

telefon körzetszám:

lakosság:

1266 fő

terület:

2410 km²

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Pásztói kistérség.
Lakosok száma: 1266.
Lakások száma: 537.
Terület: 2410 hektár.
Telefon körzetszám: 32.
Irányítószám: 3053.

Ecseg község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.

Fekvése

Pásztótól nyugatra, a Cserhát déli lábánál található, a Szuha-patak és a Kozárdi-patak összefolyásánál.

Legközelebbi települések

Kozárd, Csécse.

A község határában a Kr. e. IV. évezredből származó leletek is előkerültek. Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilona-vár. Az erődítmény már a XV. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.

A község Római Katolikus temploma középkori eredetű, tornya a XV. században épült. A mai barokk templom építése 1780-ban kezdõdött, míg felszentelése a 1792-ben történt. A magasépítésû, egyhajós, elõreugró középtornyos, keletelt templom tornya gótikus, XV. századi, 1780 és 1792 között épült hajója és szentélye barokk stílusú. A templom középkori eredetét vakolatlan, terméskõ falazata is jól szemlélteti. A templom régi harangja a XV. század második felében készülhetett, 1908-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

A 16-18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.

A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az ún. Horváth kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.

[1][2][3]