Dusnok

A török ellenei felszabadító háborúk után a kalocsai érsek birtokába került, aki telepítéseivel népesíti be a mai falu terültetét.

A falut a közelben húzódó Duna és az itt áthaladó Vajas csatorna, valamint termékeny földjei, bőséges erdői tették vonzóvá.
A templom a falu egyik legértékesebb részén, közel a vízparthoz és a legmagasabban fekvő területén épült.

A XVII-XVIII. században a népesség rohamos növekedésnek indult, míg 1783-ban 1176, addigra az 1840-es évek végén már 2294 magyarul is tudó rác, római katolikus lakója volt.

Az első lakóházak a templom környékére szerveződtek, itt alakult ki az első iskola, és az egykori községháza is. A szétszórt külterületi részek (lakóházak, iskola) is a faluközpont felé települtek be.

Gazdasági életét évszázadok óta a víz közelsége és a jó minőségű termőföld határozza meg. Elsősorban fűszerpaprika-termesztéssel, víziszárnyasok tartásával foglalkozik a lakosság. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a víziszárnyasok, elsősorban a kacsák gasztronómiai vonatkozásaira is.

Nemzetiségi hagyományok ápolása céljából kerül évente megrendezésre Pünkösdkor a "Rác Pünkösd" néven kulturális és szórakoztató rendezvény.
A színes, változatos programokon 2-3 ezer ember is megfordul. Az éneket, a zenés-táncos hangulatot emeli a kiváló minőségű halászlé, a nemzetiségi jellegű ételek, valamint a dusnoki királylányka, a kékfrankos borok.

A községet körülvevő, kanyargós Vajas vize kész horgászparadicsom, már kora tavasztól kiválóan alkalmas evezős túrákra, amelyet nem csak a helyi lakosok használnak ki. Az evezőstúrán résztvevők szívesen térnek vissza.

Dusnok közigazgatási területén fekszik a lenesi erdő és a vadászház, amelyet külföldi és belföldi vadászok egyaránt szívesen látogatnak.

Természeti vonzerők

Vajas csatorna
Fenntartója : Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Ig., Baja és az Önkormányzat