Dunavarsány

Város.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Ráckevei kistérség.
Lakosok száma: 6674.
Lakások száma: 2320.
Terület: 2252 hektár.
Telefon körzetszám: 24.
Irányítószám: 2336.

Dunavarsány Magyarország centrumában, a Kis-Duna bal partján, Budapest déli peremétől mintegy 12 km-re helyezkedik el. Közigazgatásilag a Közép-Magyarországi Régióhoz, azon belül Pest megyéhez, a Ráckevei kistérséghez, valamint a Budapesti agglomerációhoz tartozik. Területe 22,52 km2, állandó lakosainak száma közel 6200 fő, a munkanélküliségi ráta igen kedvező, 2,85% (2004. június).

Városunk ma még egymástól földrajzilag elkülönülő két településrészből áll, Dunanagyvarsányból és Dunakisvarsányból. Dunanagyvarsány a történelmi településrész, Dunakisvarsány a Budapest-Kelebia vasútvonal megépítése után, a vasút mellé települve alakult ki.

Dunavarsány földrajzi elhelyezkedése révén rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkezik. Olyan nemzetközi és országos közlekedési csomópont része, amely az Európai Unió regionális politikájában kijelölt transz-európai közlekedési folyosók, a dunai nemzetközi víziút, a sugaras szerkezetű országos közút-, és vasúthálózat fókuszában található. Érinti az 51. számú főközlekedési  út, a Budapest-Kelebia villamosított fővonal áthalad a településen. A távolsági autóbuszjárat Budapest Népligetig, míg a vonat Budapest Józsefváros végállomásokig közlekedik.

Településünk két városrészének lakói etnikai szempontból még harminc évvel ezelőtt is jól megkülönböztethetőek voltak. Nagyvarsányban zömében német, sváb származású népek éltek, akik évszázadokon keresztül megőrizték zárt közösségüket, a magukkal hozott szokásaikat, megtartották nyelvi és zenei hagyományaikat.

Kisvarsány lakosságát nem lehet etnikumhoz sorolni. Olyan ez a településrész, mint Magyarország kicsiben. Az országban jelen lévő valamennyi etnikum, népcsoport megtalálható itt.

Városunk turisztikai vonzereje leginkább nyáron érzékelhető amit a fejlett helyi vendéglátás - pizzéria, cukrászdák, éttermek, strandok szolgáltatásai - és a gyakori helyi kulturális események koronáznak meg.

Dunavarsányon az 1990-es választásokig nagyközségi közös tanács működött, Délegyházával és Majosházával alkotott közigazgatási egységet. Bár a kényszerű együttélés nem mindig volt felhőtlen, már ebben az időben is észlelhető Dunavarsány kistérségi szerepének csírája.

Dunavarsány legújabbkori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még  1900-ban is csak 284.) Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. Településünk intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (pl. művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona).

Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.

Dunavarsány természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak.

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999. nyarán, többéves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.