Drégelypalánk

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Balassagyarmati kistérség.
Lakosok száma: 1627.
Lakások száma: 677.
Terület: 2218 hektár.
Telefon körzetszám: 35.
Irányítószám: 2646.

1. A Börzsöny felépítése
     A Börzsöny egyetlen hatalmas ősvulkán, amely 18-19 millió évvel ezelőtt keletkezett a miocén korban. Fő tömegét vulkáni kőzetek alkotják, csupán a hegység peremén és a déli oldal medencéíben találhatók a felszínen üledékes kőzetek. A legerőteljesebb vulkáni kitörések 18-19 millió éve zajlottak le, de a formák nagymértékben lekoptak. A folyamatot elősegítette - az akkori szubtrópusi klíma miatti - a mállás.
     A Börzsöny mai formái jól őrzik az ősvulkán egykori szerkezetét. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák alkotják, keletkezési koruk több száz millió év. A vulkanizmust megelőzően lerakódott homokos, agyagos tengeri üledékek megtalálhatók a Drégelypalánktól 3 km-re lévő Honti-szakadékban.
A miocén időszak lajtamészkövet hagyott hátra a hegység peremén.

Morfológiai szempontból a Börzsöny több részre tagolódik:

     l. A Központi részt Magas-Börzsöny néven emlegetik. A 12 km hosszú gerincen sorakoznak a legmagasabb csúcsok (Csóványos 939 m, Nagy-Hideg-hegy 865 m), amelyek rétegvulkáni felépítésűek. Az andezit-agglomerátum felhalmozódásait sötétebb lávakőzetek padjai tagolják. Ezek a fő vulkáni kitörési időszak fő termékei.
     2. Észak-Börzsöny: a Kemence-patak völgye választja el a Magas- Börzsönytől. Ez a rész egymástól eltérő geológiai felépítesű hegycsoportokból áll. A középen futó Nagy-völgy két különálló részre tagolja. A csúcsok a felszín alatt kisebb-nagyobb mélységben megrekedt, s ott megszilárdult vulkáni lávakőzetekből épülnek fel. A Nagy-völgytől északra, Drégelypalánk irányába az üledékes kőzetek veszik át az uralmat. Ezek a vulkáni kitörések előtt rakódtak le, az anyaguk homokos, agyagos,kavicsos.
Ez a réteg jól tanulmányozható Drégelypalánk és Parassapuszta között. A vulkanizmus kezdetét bizonyító tufás homok számos csiga és tengeri sün maradványait tartalmazza, sőt növénylenyomatok is vannak. A felhalmozódott vulkáni kőzetek vastagsága déli irányban növekszik. Az üledékes kőzetek könnyebben pusztulnak, ezért a Börzsöny északi csücske kevésbé látványos. Az 500métert el sem érő legmagasabb csúcsai részben üledékes kőzetekből, részben andezit-agglomerátumból állnak.
Drégelyvár vár 444 m, Kecskebérc 462 m, Kőkapu 496m. Számos helyen lehet látni sárgásszürke márgarétegeket, melyekbe vulkáni porrétegek iktatódtak, s ezek már a börzsönyi vulkánok utolsó kitörései termékei.
     3. Nyugat-Börzsöny: csak a legmagasabb csúcsa, a Nagy-Sas-hegy a 600 m-es magasságot. Építőanyaga kürtőkitöltő andezit. A márianosztrai-medencét szép kúp alakú hegyek szegélyezik, ide tartozik a Csák-hegy, amelyet két különböző andezittípus, valamint egy dácit-féleség épít fel. A DNY-i részre hasadék
- vagy kürtőkitöltő vulkáni hegyek jellemzőek, mig ÉK-felé rétegvulkánok.
     4. Déli-Börzsöny: ez a Börzsöny Dunával határos déli része. Felépításe változatos vulkáni anyagok és üledék is található.
A Szokolyai-medence felső üledékrétege a miocén, az alsó az oligocénben halmozódott fel. Található itt olajpala és vasérc, valamint csekély mennyiségű arany. A vulkáni kőzeteket barna erdőtalaj fedi, a déli részen megfigyelhető a feltűnően sárga színű lösz.