Döröske
- A környék eseménynaptára
- Döröske térképe
- Környék szálláshelyei
Nyugat-Dunántúl
Község.
Megye: Vas megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Körmendi kistérség.
Lakosok száma: 101.
Lakások száma: 62.
Terület: 440 hektár.
Telefon körzetszám: 94.
Irányítószám: 9913.
Döröske község Vas megyében, a Körmendi kistérségben.
Fekvése
Döröske a Vasi Hegyhát peremén fekszik, Körmendtől keletre 12 km-re.Megközelítése: 8-as számú főúton Molnaszecsődig, majd a mellék úton 4 km.
Környező települések: Molnaszecsőd, Magyarszecsőd, Döbörhegy, és href="Szarvaskend" target="_blank">[1](Nagymákfa) (Gersekarát).
"Döröske a Vasi Hegyhát települése a dombvidék Rábára tekintő peremén 180- 244 méter közötti tengerszint feletti magasságban.
Területe 4,41 km2, lakóinak száma 110 fő(2006). Vas megye legkisebb településeinek egyike. Társközség, a közös tanács székhelye Szarvaskend.Határai a következők.
Határai
Északról Molnaszecsőd, nyugatról Szarvaskend, délről és keletről Döbörhegy illetve Nagymákfa községekkel határos."
(Keresztúriné Pintér Mária-Dörökse monográfiája)/Nazzoli
Éghajlata
Éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Az évi középhőmérséklet az országos átlag alatt, 8,3- 8,9 °C között van. Nyara és tele egyaránt enyhébb, mint a keletebbre eső területekben. Hazánk csapadékban leggazdagabb tájai közé tartozik. Az évi csapadékösszeg 700-950 mm között mozog. A zivataros napok száma 31. Januári középhőmérséklet 1,4 C, a júliusi 20,4 C. Az első fagyos napok október 25-e körül az utolsók április 10-e körül jelentkeznek. Természetesen manapság kissé eltolódhatnak ezek az időpontok. A napsütéses órák száma évente 1700-1800 közötti. Ebből tenyészidőre 1200- 1300 óra jut.(Keresztúriné Pintér Mária-Dörökse monográfiája)/Nazzoli
Növényzet, talaj, állatvilág
A gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes régióba tartozik. A terület a Pannon flóratartomány (Pannonicum) Nyugat-dunántúli flóravidék (Praenoricum) Alpokalja flórajárásába (Castriferreicum) tartozik. A természetes erdőtársulások főleg lombelegyes erdeifenyvesek, bükkösök és gyertyános tölgyesek, cseres-tölgyesek, a patakok mentén égerligetek, a Rába mentén fűz- nyár (puhafás) és tölgy- kőris- szil (keményfás) ligeterdők voltak. A Rába és a Csörnöc természetes (de a szabályozás miatt mesterségesen levágottak is) holtágai rendkívül értékes természeti képződmények. Ezekben gyékényesek, nádasok és más mocsarak esetleg fűzlápok alakultak ki.A fő talajképző kőzet az agyag és a kavics, az erősen cementált alapkőzeten leginkább a barna erdőtalaj alakult ki, kevésbé kötött alapkőzeten az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a völgyekben réti talajok a jellemzőek. A község völgyekkel tagolt lejtős területei szántóföldi művelésre kevésbé hasznosíthatók. Ezért a völgyek déli oldalain és keskeny hátain szőlő és gyümölcs kultúrák alakultak ki. Csak a szélesebb hátakon, a falu Nyugati és Déli térségeiben folyik szántóföldi művelés, növénytermesztés. A táj mezőgazdasági potenciálja gyenge.
A térségben a hazai dombvidékekre általában megjelenő állatvilág a jellemző. A vadászható apróvad nagyon kevés, a nagyvad viszont jelentős számban él. A szarvas állomány híres trófeákat adott, ma csökken az agancsok mérete, elfiatalodott az állomány. Jelentős a szarvas és a vaddisznó által okozott mezőgazdasági vadkár, főleg az erdők közé ékelődött falvakban. További nagyvad még az őz, melyben nagyon gazdag a vidék. Apróvadból talán a róka az, ami nagy számban megtalálható a térségben.Döröske mellett lőtte Molnár Lajos a havasi csóka hazai előfordulásának egyetlen bizonyító példányát.
(Keresztúriné Pintér Mária-Dörökse monográfiája)/Nazzoli
A falu leirása
A falu változatos környezetben épült fel. Északi előterében a Csörnöc- patak síksága található, mely lényegében a Rába sík folytatása. Ebből meredeken emelkedik ki a Vasi Hegyhát vonulata, melybe a síkra kilépő vízfolyások hangulatos, mély völgyeket vágtak. A Berek felett a tájat uralva áll a 225 méter magas Kápolnadomb, melyet az 1707-ben épült kápolna koronáz. Ettől délre helyezkedik el a falu, melynek házai a Malom patak völgyébe is leereszkednek. Egy szűk ki utcán jutunk le ebbe a völgybe, ahol a Malom patak vizét 1976-ban tóvá duzzasztották. Ez a szép környezetben lévő állóvíz mára már turisztikai látványosság. Fürdésre, pihenésre szolgál. A tó két oldalán domb húzódik, mely így körül öleli a víztározót. A tó keleti oldalán emelkedi a szőlőhegy, mely 244 méteres magasságával a község legmagasabb pontját is hordozza. Oldalában és tetején szőlők és gyümölcsösök, öreg présházak, és borospincékkel, ahonnan szép kilátás nyílik a falura és a tájképileg nagyon változatos környezetére. Mostanában már egyre többen érkeznek ide a városokból, és vesznek itt telkeket, melyekre szép, új házakat építenek fel nyaralónak. A szőlőhegyet elhagyva ismét egy völgy kerül utunkba csobogó, csörgedező patakokkal, erdő tarkította lejtőkkel.(Keresztúriné Pintér Mária-Döröske monográfiája)/Nazzoli
A falu nevének eredete
A falu nevének említése először a középkori oklevelekben, 1244-ben fordult elő.A különböző századokban az alábbi nevek alakjában ismerték:Druska 1244Dereske 1276Dyriske 1278Duruske 1283Duruska 1292Derechke 1549Deoroske 1565Döröske 1624A község a XIV. században a dereskeiek egyik leszármazottjáé Monkus Miklósé. A XVI. században a Nádasdi Darabosoké. Majd 1678-tól a Nádasdyak birtokolták egészen a XVIII. Század közepéig. Majd ezután 1737-től átkerült a gróf Festetich család tulajdonába, akik a vasvári birtokukhoz csatolták.
Ma a döröskeiek úgy tudják, hogy a falu a nevét a volt vár védőjéről Döröskei Jánosról kapta. Itt egy vár állott. Döröskei János, a vár védője egy támadás során halálosan megsebesült és utolsó kívánsága az volt, hogy a falut róla nevezzék el. Az idősebbek szerint a fent említett várat a törökök is elfoglalták. Ma már csak kövek, és régi edények található a helyszínen. Az utolsó falmaradványt 1930 környékén bontották le, és a mellette húzódó árkot töltötték fel vele. A Szentegyházhegy belső oldalán valamikor egy kastély állt. Innen a falubeliek, rengeteg kavicsot, törmeléket hordtak el. Különböző tárgyak is előkerültek,- rézdrót, rézszeg, cserép, pénzérme. A kastély alatt egy pince is húzódott, ahonnan egy út vezetett a várba. Az út egy szakasza még ma is látható.
A vár három oldalról nehezen megközelíthető dombon épült. A támadható déli oldalon kettős, mély szárazárok védte. A belső árok ma is 4 m mély. A két árok között talán kaputorony állhatott. Erre utal a külső árok szögletesen megtört vonala.A kis vár belsejében (talán trapéz alaprajzú) téglaépület, nyilvánvalóan lakótorony állt. A helyszínen gyűjtött téglák ugyanabból a kézi vetésből származnak, mint a kastélytól 400 m-nyire található 1200 körüli építésűnek tartott temploméi.Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ugyanakkor, nyilván ugyanaz a birtokos építette mindkettőt.1471-ben oklevél említi a nádasdi Darabos család itteni castellumát.Az 1549-bõl származó adóösszeírásból megtudhatjuk, hogy a döröskei kastély lakója ekkor Darabos Gergely, a megye későbbi alispánja volt./Dénes József írása alapján/
(Keresztúriné Pintér Mária-Döröske monográfiája)/Nazzoli
Története
Első okleveles említése 1244-ből származik. Ebben már említést tesznek templomáról, ami még ma is látható a régi temetőben.A XVIII század első felében így írt Bél Mátyás a vasi táj szépségéről: „ Vas megye szinte versenyre kelhet a hegyek, völgyek, erdők, ligetek, síkságok, dombok, mezők összes gyönyörűségével. E tarkaságok minden irányból díszítik a tájat. A hegyek, amikor kisimulnak a táj síksággá terül szét. Kényelmesen kanyargó folyók járják át. Otthont nyújtanak a lakosságnak, táplálékot adnak a jószágnak” "' Kezdetben a XIII- századtól, okleveles említések soraiból kiolvasva arra jöhetünk rá, hogy a faluban csak pár szegény élt. Tehát akkoriban csak birtok volt, mintsem igazi lakó falu.Az első oklevél 1331-ben arról ad tanúbizonyságot, hogy a Saar-i Marcellus fia öt évre adta zálogba a területet Monkus Miklósnak. Darabos János A kapitalista fejlődés, a polgárság kialakulása Magyarországon csak a kiegyezés után , A második világháború (Keresztúriné Pintér Mária-Döröske monográfiája)/Nazzoli
Néprajz
A faluban a házak, pajták borona, vagy sövényfalúak voltak. A legelterjedtebb építkezési forma a háromosztású ház volt (szoba, konyha, kamra). Mint szinte mindenhol ebben az időben, a konyhában zajlott le a család élete. Majd később a konyhából választották le a szobát, így jött létre a „tiszta szoba”.A ház elé tornácot építettek, kiskert is díszítette a ház elejét. Ez máig is megfigyelhető.A telek végében, az udvarban építették a pajtát. A kamra szorosan a házhoz épült, majd istálló, tyúk és sertésól, káposztáskert helyezkedett el. Megtalálható volt még a nélkülözhetetlen trágyadomb és a góré. Ezek mögé került a WC.Viselet:
A lányok és asszonyok fejükön kendőt viseltek, a szoknyájuk bokáig ért, alsó szoknyájuk 2-3 is volt. A felső ruházatot fehér vászonból készítették. A lányok a hajukat egy fonatba összefogták, az asszonyok koszorúba fonva viselték.A férfiak vászon inget hordtak, fehér, vagy más színes gatyával, eléje pedig jellegzetes kék kötényt kötöttek fel. Az ünnepi öltözékük fekete posztó nadrág, fehér vászon ing, és fekete kalapból állt.
A családi élet legfontosabb eseményei,- születés, keresztelés, lakodalom, temetés. Ezeknek külön-külön megvoltak a maga szokásai, szertartásai.
(Keresztúriné Pintér Mária-Döröske monográfiája)/Nazzoli
A mai falu
A falu szerkezete sokat nem változott. Nem nagyon bővült. Lakossága csökkent, és a lakóházak száma sem növekszik.A jelenlegi polgármester Mizda Ferencné.
A régi házakat újítják fel a családtagok. Néhol épül egy –egy új ház, de ez igazán csak a szőlőhegyekre jellemző.
Ha megfigyeljük a képet a faluról, akkor szembetűnik, hogy egy nagyobb utca látható. Ez a Fő utca. Ebből még két utca, és egy gazdasági út nyílik. A templom utcája a Hársfa utca, a tóra vezető út a Mogyorósi utca. A gazdasági út pedig a közeli majorba vezet.Ezeken kívül még találhatóak dűlő utak, melyek a tóról indulnak, a szőlőhegyekbe tartanak, külön elnevezésük nincs.A házakat merőlegesen építették, építik az utcákra. Ez a szalagtelkes elrendezés miatt van. Az utcafrontra a téglalap alakú parcelláknak a rövidebbik oldala néz. Így hátrafelé építkeztek. Jól látható, hogy a parasztházak hosszúkásak voltak. Az 50-es, 60-as években építettek hozzájuk, így általában L-alakú formát vettek fel. Az „L-alak” talpa az utcára néz.Egy templom található a faluban mely az 1200-as években épült.A falu központjában található a művelődési ház, a vegyesbolt, a kocsma, és egy harangláb.A szőlőhegyen az építkezés nem ennyire szabályos formában történik. Ott szabadabban helyezik el a pincéket, nyaralókat. Természetesen a víz, villany a szőlőhegyen is bevezetésre került.
A már említett víztározó ~1000méter hosszú, és legnagyobb szélessége ~320méter, legnagyobb mélysége 12méter.
A tó osztrák tulajdonban van. Jelenleg történt bérlő váltás. Az új tulaj 10 év bérleti szerződést írt alá. A tavat horgász és fürdő paradicsomként kívánja tovább vinni, megőrizve ezzel eddig feladatát. Itt működött 2005 nyaráig Nyugat- Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri DISCO- ja. Melyet most újra szeretne felvirágoztatni a tulaj.A tó vize egy átlagos nyáron 24-26 C fok körül alakul. Megtalálható itt a harcsa, ponty, keszeg, sügér, süllő, és még sok más halfajta is.
(Nazzoli)
Közlekedése
A falunak vasútja nincs.A legközelebbi Vasváron és Körmenden van. Mindkét város körülbelül 12 km-re található. Könnyen megközelíthető.Buszközlekedése közvetlenül csak Körmendre visz.A falut a 8-as főút felől Molnaszecsődről lekanyarodva, a 85-ös főút felől Katafáról lekanyarodva érhetjük el.(Nazzoli)
Nevezetességei
- Római Katolikus Templom a XIII. században román stílusban épült. A régi temetőben található épület Ifjabb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték fel. 1894-ben átalakították. Berendezési tárgyai a XIX. század végéről valók. Műemléki védettséget élvez.
- Erődítmény a Fő út 6 szám alatt lévő telken található sánc, egy ma már nem álló Árpád-kori megerősített lakótoronyhoz tartozott.
- Horgásztó A Bogrács patak vizét mesterséges tóvá duzzasztották, így fürdésre, horgászatra alkalmas.
Külső hivatkozások
<!--* Döröske Önkormányzatának honlapja-->- Döröskei várról
