Döbrököz
Község.
Megye: Tolna megye.
Dél-Dunántúl régió.
Dombóvári kistérség.
Lakosok száma: 2077.
Lakások száma: 980.
Terület: 4313 hektár.
Telefon körzetszám: 74.
Irányítószám: 7228.
Döbrököz község Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben.
Fekvése
Döbrököz Dombóvártól 10 km-re északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna megye délnyugati részében.
Története
A honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzettség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél is bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő – János – halála után annak özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, mellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult és le is győzte azt a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, akik elfoglalták a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a törökök kezén is maradt.A „félholdas” had kiűzése után a terület Esterházy Pál tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek.
Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően felvirágzott a falu, melynek lakói továbbra is a mezőgazdaságból éltek, vagy vasutasként dolgoztak Dombóváron. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét.
Nevezetességei
Katolikus templom
Döbrököz első templomáról csak a XVIII. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a mait építeni kezdték, 1900-ban úgy bontották el, hogy nem maradt róla se egy rajz, se egy fénykép az utókorra.Az új templomra is úgy lett pénz, hogy a község korábbi plébánosa, Páhy István, 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt. Az új neoromán, döbröközi templomot Kirschstein Ágoston, bécsi műépítész tervezte, akinek tervei szerint épült a Pécsi Székesegyház is.
Zsidó temető
A községben a XIX-század közepétől a holokausztig élt egy kis zsidó közösség, amelynek temetője máig létezik. A közösség tagjait 1944-ben elhurcolták, meggyilkolták.<ref>http://kincsestar.radio.hu/harangok/dhdobrokoz.php</ref>
