Devecser

Város.
Megye: Veszprém megye.
Közép-Dunántúl régió.
Ajkai kistérség.
Lakosok száma: 4922.
Lakások száma: 1871.
Terület: 6411 hektár.
Telefon körzetszám: 88.
Irányítószám: 8460.

Devecser az Északi- és a Déli-Bakony, valamint a Marcal-medence határán terül el. Helyzetének megfelelően földrajzi jellege egyaránt átmenetet mutat a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld peremvidéke között.

A Somló-hegytől délkeletre elterülő dombokkal hullámosan tagolt fennsíkon, közvetlenül a Torna bal partján települt a város. Délnyugaton az Egress-patak, nyugat felöl a Torna és a belé torkolló kisebb erecskék, északon a Csigere patak határolja.

A táj páratlan szépségét az adja, hogy itt találkozik a síkság /Kisalföld/ a hegyvidékkel /Bakony/. A környék bármelyik dombján állunk és körülhordozzuk tekintetünket a távolban. A Kisalföld szélén, a város határában a Somló harang alakú hegye púposodik a kilátóval és a várral, és nyitja meg a tanúhegyek sorát. Délen láthatjuk a Bakony és a Balaton-felvidék hegyeit, elsőnek a televízió égnek törő tornyával kimagasló Kabhegyet, majd szinte ennek folytatásaként a kettős csúcsú Agártetőt a hatalmas dabosi erdővel. Mögötte a bazaltsapkájától már-már teljesen megfosztott Haláphegy emelkedik ki. Tovább dél felé a Boncostető, alatta a kis, szabályos kúp alakú Hegyesd és Csobánc vára emelkedik ki a tájból. Mögöttük látjuk tiszta időben a Tótihegyet, Szentgyörgyhegyet, amelynek északi végénél a Gulács kúpja tűnik elő. A távolban kéklik a Badacsony, és a komor szürkeségben a Balaton zárja a körképet.

A város 180 m magas tengerszint feletti magasságon terül el. Legmélyebb pontja a nyugati részen a Torna mellett fekvő Dankó-telep és Füzes, kb. 150 m tengerszint feletti magassággal.

Határának felszíne: nyugaton sík, keleten és délen hullámos, dombos. Dombjai: Tikhegy /209 m/, Birkásdomb /195 m/, Székpuszta /214 m/, Sándormajor /218 m/, Pityerdomb /191 m/. A Somlóvásárhely felőli délnyugati oldalán teljesen sík.

Az országos éghajlati feloszlás szerint a város a Bakony-hegység és a Marcal völgyi sík vidék határán helyezkedik el.

Devecser és környékének vízhálózata a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. A terület nagyságához viszonyítva a Marcal-medence sűrű felszíni vízhálózattal rendelkezik. Hegységi és dombsági szomszédsága, medence jellege az adott klímaviszonyok között érthetővé teszi vízfolyás-sűrűségét. A Marcal jobb parti vízhálózata ezen túlmenően is sűrű. Ennek kettős magyarázata van:

A Bakony északnyugat oldalait lefedő, jó víztartó és bő rétegforrásokat adó finom szemű, laza üledék.
A Marcal-medence a Bakony-hegységnek a csapadékot szállító atlanti ciklonokkal szembeforduló és azokat megcsapoló északnyugat lejtőjével is határos, ahonnan a medencébe irányulnak a vízfolyások.
A medence fő folyója a Marcal vízjárását vízgyűjtőjének klímája határozza meg.

Legmagasabb vízállásai a márciusi hónapra esnek, ami a táj és a környező Bakony hóolvadásának a vízjárásra gyakorolt befolyását jelenti. A második vízállás maximuma a tavasz végi, kora nyári atlanti csapadékmaximummal esik egybe.