Dejtár

Község.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Balassagyarmati kistérség.
Lakosok száma: 1494.
Lakások száma: 598.
Terület: 2174 hektár.
Telefon körzetszám: 35.
Irányítószám: 2649.

A település az északi országhatár mentén, az Ipoly folyó bal partján, attól 2 km-re, Budapesttől 70 km-re északra, Balassagyarmattól 13 km-re nyugatra fekszik. Dejtár megközelíthető a 22-es útvonalról, illetve a 2-es főközlekedési útról Nagyoroszi és Drégelypalánk helyiségek felől.

A falu létezéséről az első írásos emlék 1255-ből való, ekkor keletkezett oklevelek Dehter néven említik, mely magyarul faszén-(kátrány)égető falut jelent. A szénégető kemencék feltehetően Dejtár és Patak közt helyezkedtek el.

A XVI. században sok monda született a községről. Az egyik arról szól, hogy a drégelypalánki vár és a dejtári községháza között titkos alagút húzódott. A hagyomány szerint az épület elődje szolgált a hős drégelyi várkapitány, Szondi György lakhelyéül.

A településen többször pusztított tűzvész. Az első az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után következett be. Ennek emlékére állították a Szent Flórián-szobrot. Szintén műemlék jellegű építészeti emlék a római katolikus templom, melyet 1801-ben kezdtek el építeni. Stílusa késő barokk, részben klasszicizáló. Az utóbbi években restaurálták: 1992-ben az orgona, 1997-ben pedig a belső részek felújítását végezték el. A templom legértékesebb darabja a fából faragott szószék. Az ábrázolásmódja arra utal, hogy készítője valószínűleg a pálos szerzetesrend tagjai közül kerülhetett ki.

A trianoni békeszerződés alapján az Ipoly határfolyó lett. A Dejtáron állomásozó határőrség részére 1920-24 között felépült a laktanya. Az I. világháborúban elesett hősök emlékére emelték a Szentháromság szobrot, melynek talpazatára később a II. világháborúban meghalt dejtári lakosok neve is rákerült.

2003-ban a falunapon adták át a tájházat, mely az 1920-as évek elején épült. A hagyományos parasztház, középparaszti portaként a helyiek szerint "jó gazda családnak" adott otthont. Egykoron kis létszámú család és a cselédség lakott benne. Ez az épület nem a hagyományos háromosztatú ház, sokkal nagyobb annál, árulkodik lakói vagyoni helyzetéről is. Helységei az alábbiak: a tiszta szoba, a nagy előtér, a tényleges lakószoba, a kis előtér, a szabadkémény és a konyha. Az udvarban található melléképületek az élet mindennapjairól tanúskodnak.

A régmúlt értékei közül a népviselet az, ami leginkább fellelhető a faluban. A dejtári népviselet jellegzetes, sok hasonlóságot mutat a szomszédos Patak és Érsekvadkert, valamint az Ipoly túloldalán lévő néhány szlovák falu viseletével. Ma is sok asszony viseli a kecskeszarvú kikötött kendőt, melynek elkészítésének módja rendkívül egyedi.

A település határában található a Paskom legelő és a Kifli-tó, melyek a Duna-Ipoly Nemzeti Park részei. Ritka és védett növények láthatóak itt, többek között az árvalányhaj és a fekete kökörcsin.