Dédestapolcsány

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Kazincbarcikai kistérség.
Lakosok száma: 1558.
Lakások száma: 765.
Terület: 2943 hektár.
Telefon körzetszám: 48.
Irányítószám: 3643.

Térségünk,  az  Északi-középhegységben, a Bükk-hegység lábánál található. Történelmünkről általánosan  elmondható, hogy  a  települések  múltja  az  Árpád-korig vezethető vissza; őskori  és  ókori  leletek  utalnak  a  civilizáció jelenlétére, ősember és barlangi medve "nyomait"  találták  meg  az  Upponyi-hegységben.

XIII. századi  kastélyok  prezentálják  a  középkor  virágzó  gazdagságát. Az  egri  kudarc után Hasszán basa és seregei sorra hódították meg  és  foglalták el  a környező várakat, településeket. A  török sanyargatás  és a magas adók miatt elnéptelenedtek falvaink; középkori  járványok,  lepra,  pestis tizedelte  tovább  a  lakosságot.  Az  Upponyi-szikla tetején álló,  6  méter  magas  kereszt  a  reformáció  terjedésének  határát  szimbolizálja,  ezért északra  és  nyugatra  a  falvak  központjában  katolikus,  délre  és  keletre - jellemzően - református  templom  található. 

A  18.  század  iparosodásának hatásaként, valamint a pozitív demográfiai törvényeknek köszönhetően, a települések újra benépesültek és a vasgyártás virágzó  központjaivá  váltak,  vashámoraik  működéséhez  az  Upponyi-hegység érceit  bányászták. A  múlt század végén kolerajárvány, később, a betegségek megfékezésének eszköze, a tűzvész  elpusztított  szinte  valamennyi  szalmásfedelű  házat  a községekben;  1913.  év  nyarán,  pedig  felhőszakadás  nyomán  kialakuló  árvíz  okozott jelentős  károkat.

Dédestapolcsány,  az  Eger-Szilvásvárad-Aggtelek  idegenforgalmi  folyosó  része,  a  Bükk hegység északi kapuja. A  község,  az  Északi-középhegységben,  a  Bán  patak  völgyében fekszik,  délről  a  Bükki  Nemzeti  Park,  északról  a  Lázbérci  Tájvédelmi  Körzet  határolja.

A  községtől  keletre,  festői  kilátás  kínálkozik,  az  579  méter  magas  mészkőszirten  álló dédesi  várra,  melynek  omladozó  várfalaiból  még  hagyott  valamit  az  idő  vasfoga;  a várrom  melletti  "Nagy-Várhegy"  mészkőfalát,  "csak"  tapasztalt  hegymászóknak  ajánljuk.
Térségünk  horgászparadicsomának  otthont  adó  Lázbérci  víztározó  kiemelkedően  szép, már  méreteit  tekintve  is  lenyűgöző, - 6 millió km3, 15  méter mély. Az  idelátogató,  a "Tájvédelmi  körzet"  területén  -a  Szalamandra  tanösvényen-   túrázhat,  vagy  eljuthat  az Upponyi-szoroshoz,  melynek  déli  fala  többszáz  méter  magas,  mintegy  250  millió  éves üregeiben,  ősember   és   barlangi   medve   nyomaira   bukkantak!

A  település,  1950-ben  nyerte  el  mai  formáját,  amikor  két  község, Dédes és Bántapolcsány  egyesült;  Dédesről  már  a  XIII. században  tesznek  említést, - 1576-ban,  már  önálló  egyháza  volt.

A  dédesiek,  a  "barkók",  színeik  diszharmonikus  használata  miatt,  -  továbbá  megfigyelhető  a  "biztos"  szó  túlzott  használata,  amely  a  világháborúk  alatt  elszenvedett  atrocitások  után  alakult  ki,  mint  pozitív  jövőkép,  egészséges  egoizmus;  a  tapolcsányiak,  a  "tótok",  Bántapolcsány  neve  szláv  eredetű,  jelentése  "nyárfás".

Dédes  -a  XIII.  századból  származó  oklevelek  tanulsága  szerint-  egy  Dedus (ős)  nevű  jobbágyról  kapta  nevét,  aki  a  környék  várföldjeinek  visszafoglalásáért  harcolt.  Egy  1398-as  visegrádi  királyi  oklevél,  a  várhoz  tartozó  birtokként  említi  Tapolcsányt,  ma  is  művelt  külterülete,  a  Garanna  (várhoz  tartozó  föld).

"Mondják,  -  falun  megáll  az  élet!"  Ez  igaz,  így  az  embernek  van  ideje  gyönyörködni  a  táj  szépségében!  Felejthetetlen  és  lenyűgöző  élmény,  a  Bükk-hegység  völgyeiben  meghúzódó  falvak  látványa,  melyeken  a  Bán-patak  csobog  keresztül!

A  Dédestapolcsány  feletti  kősziklára  pillantva,  a  katolikus  templom  magasodik  felénk, mellyel  szemben,  az  eklektikus  stílusban  épült  Serényi-kastély  található.  Rövid  séta után,  a  Hősi  Halottak  Emlékművéhez,  majd  a  dédesi  református  műemlék  templomhoz ér  a  látogató,  ahol  néhány  restaurált  mennyezeti  fakazetta  őrzi  az  -e  helyen  állt-  1801. évben   épült,  késői  barokk  stílusú  templom  emlékét.

Sétánk  következő  állomása,  a  tapolcsányi  református  templom,  melynek  falain  -a  szürke  olajfesték  alatt-  a  XVII.  század  második  felében  készített,  tulipán  -és rózsamintás  teljes  templombelső  megtalálható;  restaurálása  még  nem  kezdődött  el.
Kiemelt  kiállítóhely,  a  dédestapolcsányi  "cserép-  és  keménycserép"  gyűjtemény (3643 Dédestapolcsány, Petőfi S. út 14.; tel.: (48) 340-185), dr. Kiss Miklós állatorvos magángyűjteménye, - több mint 2000 darabból áll, melynek mintegy fele apátfalvi "születésű",  de  van  Hollóházáról,  Telkibányáról,  Miskolcról,  továbbá  cseh  és  német nyelvterületről  származó  darab  is.  A  községben  található,  Lajos  Árpád  néprajzkutató-muzeológus  síremléke.

Dédestapolcsány  -1924. évtől kezdve- vásártartási joggal rendelkezik, így -a hagyományoknak  megfelelően,  minden  évben-  május  és  szeptember  hónap  3. hétfőjén megrendezik  az  országos  hírű  "Dédesi  Vásár"-t,  ahol  a  "tekenőtől"  kezdve,  a  fonott  kosáron  át,  a  lószerszámokon  keresztül,  szinte  minden  kapható. Számtalan  kulturális  rendezvény,  kiállítás  várja,  -  a  vásárra  látogató  embereket,  turistákat!

Dédestapolcsány  Község  központjában  található  -felújított  állapotban-  a  Kézműves  Ház (3643  Dédestapolcsány,  Petőfi S. út 24.).  A "ház"  létrehozásának  célja, a  település hagyományos  kézműves mesterségeinek idegenforgalmi célú bemutatása, néhány mesterfogás  kipróbálásának  biztosítása; a település turisztikai lehetőségeinek, programjainak,  attrakcióinak  bővítése.  A   Kézműves   Ház  lehetőséget  biztosít,  a községben  tartózkodó  és  az  átutazó  turisták szabadidejének eltöltésére, egyaránt. A kiállítás résztvevői megtekinthetik, a XIX. századi - változatlan formában fennmaradt - "patkolókovács  műhely" -ét,  kipróbálhatják  a  lóbőr  fújtatót,  az  üllőt; megismerkedhetnek  a  kenderfeldolgozás  lépéseivel, - lehetőséget  biztosítunk  a  "szátyva" (szövőszék)  és  a  guzsaly  használatára.

A Kézműves Ház  keretein  belül  -az  idelátogató  turistáknak-  tudunk,  kemencében  történő kenyérsütést  bemutatni!                                  

A  Bánvölgye Turistaház,  a  dédesi  katolikus  templom  szomszédságában  található  (3643 Dédestapolcsány,  Hunyadi  út  56.).   A  "turistaház",  az  igények  ismeretében  -a  nyári szezonban-  olcsó szálláslehetőséget biztosít, a Dédestapolcsányon  áthaladó "ORSZÁGOS KÉKTÚRA"  bakancsosainak,  illetve  a  Bükki  Nemzeti  Parkba,  vagy  a  Lázbérci Tájvédelmi  Körzetbe  látogató  turistáknak!  A  turistaház  udvara,  sátortábor  fogadására  is alkalmas!

Mályinka,  a  dédesi  vár  birtoka  volt.  A  községben  megtekinthető, a barokk, torony nélküli  református  templom  és  a  mellette  található  mályinkai  fa  harangláb,  mely - kizárólag -  fából  készült.