Csobánka

Község.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Szentendrei kistérség.
Lakosok száma: 3095.
Lakások száma: 962.
Terület: 2276 hektár.
Telefon körzetszám: 26.
Irányítószám: 2014.

Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (327 m) - Csúcs-hegy (352m)- Kis-Kevély (488 m) - Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak.

A települést és annak környezetét változatos felépítésű kőzetek alkotják, ami a mozgalmas geológiai múltnak köszönhető. Legidősebb képződménye a Dunántúli-középhegységben és az Északi-Mészkőalpokban egyaránt elterjedt triász korú, dachsteini típusú mészkő és dolomit. Az előbbi alkotja a sziklamászók által kedvelt Oszoly-sziklát, Csobánka egyik legfőbb látványosságát. A Kevélyek dolomitrétegekből állnak. Korban ezt követi az oligocén homokkő és agyag. Az előbbi, az ún. hárshegyi típusú homokkő a legnagyobb tömegben a Csúcs-hegyen és a Csobánkai-nyeregben figyelhető meg. A csobánkaiak által jól ismert agyag a község belterülete alatt található és az építkezések alkalmával feltáródik. A miocén vulkánosság terméke, a Visegrádi-hegység tömegét alkotó andezit a Pomáz - Dobogókő úttól északra található. A földtörténeti múlt kéregmozgásainak eredménye e sokféle kőzet egyidejű jelenléte. E kéregmozgások nagy törésvonalak (vetődések) mentén történtek. Ezek mellett forróvizes oldatok törtek a felszínre, melynek eredménye a dolomit átalakulása porló dolomittá (murva) és a homokkő cementálódása. A "murva" és az erősen cementált homokkő Csobánka földjének két legismertebb terméke. A Csúcs-hegy kőbányájából időnként előkerülő barit nevű ásvány is a forróvizes kiválások eredménye és egyben bizonyítéka. A község határában a két ismert barlang is a kéregmozgások eredményeképpen keletkezett. A Mackó-barlang a Kis-Kevély csobánka felé eső lejtőjén, a Macska-barlang a Hosszú-hegy egyik völgyében keletkezett. Mindkettő az ún. hasadékbarlagok közé sorolható. Keletkezésük a kőzetek törésvonalainak felnyílása, nem pedig a mélybe szivárgó víz oldó hatásának az eredménye.

A meszes talajon gazdag növényvilág tenyészik. A hegyekben elsősorban tölgyerdők találhatóak, de gyakori az elegyes, gyertyános tölgyes is. A Kevély-hegy magasabb régióiban a bükk az erdőalkotó. A tűlevelű erdők nem őshonosak, azokat telepítették. Jelentős területet borítanak az akácosok is. Ennek tavasz végi virágzásakor az egész völgyben érezhető annak édeskés illata. A dombokon szőlők, gyümölcsösök és szántóföldek húzódnak. A község határának állat- és növényvilága változatos. A sziklagyepek védett növénye az árvalányhaj, ami a Csikóvár-hegy oldalának szikalegyepén pompázik. Az erdőkben járva gyakran találkozhatunk vaddisznóval, szarvassal, őzzel, vadnyúllal, a ragadozók közül rókával és borzzal.

Csobánka a főváros közeli környékének bájos, alpesi jellegű települése, a Pilis-hegység tájképileg legvonzóbb pontja. Már Pomáz felől bevezető völgy látványa is élményszerű. Ezért keresi fel egyre több kiránduló, és ezért a frissítő, pihentető csöndért terebélyesedik gyors ütemben a falu üdülő negyede.