Csenyéte

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Encsi kistérség.
Lakosok száma: 454.
Lakások száma: 83.
Terület: 997 hektár.
Telefon körzetszám: 46.
Irányítószám: 3837.

1243-ból származó oklevél említi először Chenata néven, ekkor adományozta IV. Béla (1235-70) a zsólyomi ispánnak. 1323-ban már úgy említik, mint Fáj és a Jánoki uradalom határosát. 1532-ben 5 jobbágytelek van rajta, de 1565-ben már csak kettő. Amikor a törökök az alsó- és felsőgagyiakat elhurcolták, a csenyétiek behódoltak. (Aratás idején évi adófizetésre kötöttek egyezséget a törökkel.) 1711-es pestis megtizedelte lakóit. A településen csupán csak két középbirtokos család élt.A csereháti Szárazvölgy legvégén fekvő település. 441 lakosú település, mely 95%-os cigány kisebbségből tevődik össze.

Valójában a cigányság sokkal szegényebb lett, mert hagyományos kultúráját vesztette el szinte teljesen (kézművesség, gyűjtögető életmód, muzsikálás). A helyzet nehézségét csak fokozta az is, hogy örökölték a falut, de nem örökölték a parasztgazdasággal együttjáró életformát. Az addig virágzó kertek elgazosodtak. Az istállók, az állattartáshoz szükséges épületek lebontódtak. A földek műveletlenek maradtak. Rengeteg gyümölcs- és más haszonfa pusztult el. A házak nagy részét is lebontották. Tavaly földig rombolták a falu legszebb középületét, a református parókiát, a még viszonylag épségben álló templom bútorzatát felvágták és eltüzelték. A mai felnőtt cigány generáció valószínűleg még csak nem is sejti, hogy a vályogházak szétverésével őseik munkáját tette tönkre. A még létező parasztgazdaságok megdézsmálásra, fosztogatása szintén elválaszthatatlan  jellemzője lett a falubeli életnek.