Bükkzsérc

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Mezőkövesdi kistérség.
Lakosok száma: 1050.
Lakások száma: 491.
Terület: 3726 hektár.
Telefon körzetszám: 49.
Irányítószám: 3414.

Miért "Zsérc"(ma Bükkzsérc) a település neve?

"Valamikor, nagyon régen, amikor még erdő borította e tájat, egy ember élt errefelé. Egy szélkét (cserépedényt) vitt magával. Abban volt egy darab avas vaj, zsír és pogácsa. És egyszer csak megbotlott az ember, elesett, a szélke összetört, tartalma pedig szétment. Amerre a cserépedény darabjai estek, Cserépfalu helység keletkezett. Amerre a zsír elfolyt, lett Zsérc (ma Bükkzsérc). A pogácsa Bogács felé gurult, az avas vaj (rossz vaj) pedig Noszvaj felé. Azóta nevezik így ezt a négy községet mind a mai napig."
 

Bükkzsérc  gyönyörű falu, csodálatos panorámával, kristálytiszta levegővel Az 1190 lakosú község Mezőkövesdtől 20 km-re északra a Bükki Nemzeti Park lábánál helyezkedik el, csodálatos festői környezetben.

A községet okleveleink 1248-ban említik először "Serch" írással, mint az egri püspökség birtokát. A település eredetéről írásos feljegyzés az 1700-as évek óta található, de már az ősember is lakóhelyül választotta. Zsirc szláv eredetű szóból származik, makkot jelent. A XII. században idehajtották a disznókat makkolni.

1658-ban a nádor az egri székeskáptalannak adja a községet. 1703-1711között a község részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban. II. Rákóczi Ferenc Zsércet Vasas, Boldizsár, Szabó, Kovács nevű családoknak adományozta. A község 1906-ig Zsérc volt. 1903-ban a község főjegyzője, Török István Lajos indítványára lett Bükkzsérc. Bekötőút 1934-ben készült el Cserépfalu és Bogács felé.  Ekkor épült meg a művelődési ház, amely többször lett felújítva.

Az idelátogató vendégeket is megragadja a település csodálatos fekvése. Vonzza a jó és tiszta levegő, a háborítatlan csend. Szakvizsgával rendelkező szállásadók várják a turistákat. A kirándulások során megismerhetik a táj néprajzi és történelmi értékeit.

Népi mesterségek a faluban: Szőttes, szövés; Hímzés; Fadísztárgy festés, matyó mintával; Kemenceépítés.
Látnivalók a településen:
1. Római katolikus műemléktemplom 1776-ben épült, copf stílusban Eszterházy Károly egri püspök által Fellner Jakab tervei szerint. 2. Református templom 1828-ban épült.  3.  Községi emlékház 2004-ben épült, három helyiségében időszaki ideiglenes kiállítás tekinthető meg. Az emlékházban 120 db-ból álló fotókiállítás látható, amely az 1890-1970-es évekig terjedő időszakot mutatja be. (Dr. Pintér Károly gyűjteménye). A másik teremben 40 db-os vadászati trófeakiállítás látható, amely a Zsérci Vadásztársaság tagjai adtak kölcsön. A harmadik teremben a Hajnóczy cseppkőbarlang feltárásának felvételeit mutatják be. Az udvaron kemence, gazdasági eszközök, szerszámok tekinthetők meg. 4. Tufafaragásos pince a felső soron: 2006-tól, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának zsűrizése alapján az országban először zsűrizett pincefaragással rendelkező pince is van már Bükkzsércen.  A faragásokat Soltész Sándor bükkzsérci tufafaragó mester készítette kisebb szünetekkel 2000-2003 év között . A Pelyhe család tulajdonában lévő pince fölötti présház 1865-ben épült, a felújítása 2005-ben véglegesedett. A présházban tájjellegű, háromfunkciós kemence található, amelyben helyi speciális ételeket készítenek. A népiesen berendezett présházban szőlő és borfeldolgozás tárgyai, valamint a kenyérsütés eszközei láthatók. 5. A Hódos hegyen elhelyezkedő patkó alakú kopár, természeti képződmény külön látványossága a településnek. 6.  Az Ódorvár, ahonnan szép kilátás nyílik a Bükk hegységre. 7. Műemlék jellegű épületek száma 34, az 1994-ben rendeletileg helyi védelem alá helyezve.

Rendezvények a településen: Pünkösdi borverseny;  Július végén sportverseny; Búcsú minden év szeptemberének 3-ik vasárnapján.