Budakalász

Az igen gazdag régészeti emlékek bizonyítják, hogy a település földrajzilag kedvező adottságai folytán már 15 ezer évvel ezelőtt is lakott hely volt, az első emlékek a jégkorszak végéről származnak. A pattintott kőszerszámokon kívül a legtöbb és legjelentősebb régészeti emlékei a bronzkorból, a rómaiak idejéből és Közép-Európa leggazdagabb és legnagyobb avar-kori temetőjéből származnak.

 A falu világhírű bronzkori lelete az ún. "Kalászi kocsi", mely kerámia edény régészeti szenzáció volt a 60-as években, ugyanis ez Európa legelső kocsiábrázolása. (Ma a falu címerének egyik eleme, jelkép.) A bronzkorból igen sok edény is előkerült, oly nagy mennyiségben, hogy a múzeum sokszor már magánszemélyekre bízza azok őrzését, védelmét. A rómaiak korából maradtak fenn Óbudán az aquincumi emlékek, Budakalászon pedig a turista kalauzokban megemlített római kori őrtorony (ma magánház kertjében található), a Cora bevásárlóközpont helyén pedig - annak építése előtt - egy római kori gazdaságot tártak fel. Jelenleg sincs feltárva az 1500 sírt magában foglaló avarkori temető. A népvándorlás korában is igen kedvelt hely volt a környék, szinte minden - a mai Nyugat-Európát alapító - népcsoporttól származnak emlékek. (Pl. a mai Lombardiát alapító longobárdoktól származó használati eszközök.)

A honfoglaláskor a magyarsághoz csatlakozó, mohamedán kultúrájú "Káliz" vagy "Kálóz" nemzetség telepedett le e környéken, innen ered a falu neve is. E nemzetség a török megszállás idején végleg kihalt. A török hódoltságot követően néhány jobbágycsaládot telepítettek e területre, majd az 1600-as évek végén a török hódítások elől menekülő - a mai Koszovó területéről származó - szerb családok telepedtek le Csernojovics Arzén pátriárka vezetésével. (Szentendre - Pomáz - Budakalász) Az 1700-as évek végén, Mária Terézia kezdeményezésére német telepesek érkeztek a Dunán, akik Észak-Budán és a pilisi hegyekben telepedtek le (Óbuda, Solymár, Pilisvörösvár, Üröm). Budakalászra közvetlenül nem telepítettek németeket, a XIX. század elején a környező községekből költöztek be sváb családok. Így Budakalászon a magyarok mellett szerb és német nemzetiségiek éltek és élnek ma is.