Budakalász

Nagyközség.
Megye: Pest megye.
Budapest-Közép-Dunavidék régió.
Szentendrei kistérség.
Lakosok száma: 10171.
Lakások száma: 3590.
Terület: 1517 hektár.
Telefon körzetszám: 26.
Irányítószám: 2011.

Budakalászt gyakorta emlegetik a "Dunakanyar kapuja"-ként. E megnevezés két főbb kapcsolódást jelent, részben a dunakanyari településekhez, részben pedig észak-budai (Óbuda, Ó-Békásmegyer, Üröm, Solymár, stb.) kapcsolódása volt és még mai nap is van. Egyaránt része a budai és a pilisi területnek. A környék (Budakalász - Pomáz - Szentendre) kialakulásában igen fontos szerepet játszott a népvándorlás korának földrajzi topográfiája. Nyugat és Észak felől a pilisi hegyek karéja, keletről a Duna és a folyóparti mocsaras terület, dél felől a Berdó-hegy illetve a békásmegyeri mocsaras terület határolta.

Stratégiailag igen jól belátható, védhető terület volt. Napos, tiszta, szmogmentes időben a település nyugati magaslatairól még a Duna túlpartján lévő fóti nagytemplomig is ellátni, míg a falu déli oldalán lévő Berdó hegyről északra Szentendre, délre a Gellért-hegy látható. Ennek jelentőségét több XVII. századi hadmérnöki térkép is tanúsítja.

Közlekedési szempontból szinte érintette az Esztergom - Buda útvonalat, mint fontosabb hatalmi székhelyeket. A Duna kiváló lehetőséget nyújtott a közlekedésre, áruszállításra. Gazdasági szempontból a hegyvidék és síkság (ásványi anyagok, bányák, építőanyagok, fa, stb. - mezőgazdasági termékek) találkozópontjában található, de e medence szintúgy alkalmas növénytermesztésre is. Kőbányái híresek voltak, már a rómaiak is innen építkeztek, napjainkban a Halászbástya, a Parlament egyes díszei, a Hősök terén található ismeretlen katona sírja is innen származnak.

Az éghajlata - mint medence - viszonylag kiegyenlített, kiegyenlítettebb, mint pl. az Alföld, szélsőséges téli hideggel és nyári hőséggel kevésbé lehet találkozni. A dunai áradások a mezőgazdasági területeket gyakorta termékenyítették, maga a település a folyótól távolabbi domboldalakon alakult ki egykoron. (Ma már közvetlenül a vízpartra is letelepednek, sokszor sajátos életformát vállalva ezzel!)

A közlekedése egyértelmuen jónak minősíthető. A faluból öt kivezető út van, minden környékbeli település közvetlenül elérhető. Budapest belvárosa forgalmi szempontból jó minoségű közúton 15-20, tömegközlekedési eszközzel, HÉV-vel 20-25 perc alatt elérhető, tehát esetenként könnyebben közelíthető meg a belvárosi rész, mint a főváros egyes kerületeiből (pl. Rákoskeresztúr - belváros 40-50 perc, Soroksár - belváros 50-60 perc).