Borsodnádasd Nagyközség Magyarország észak-keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, annak Heves megyével találkozó határán, alacsony hegyek környezetében fekszik. Heves-Borsodi dombságként is ismert e vidék.

Budapest irányából Észak-Magyarország, ezen belül az Ó-Bükk-Gömöri térség kapuja. Fejlődésében a bányászat és a Borsodnádasdi Lemezgyár volt a meghatározó.
A vaslemezgyár 1989-ig üzemelt, ez viszonylagos gazdasági stabilitást biztosított a településnek. A gyár jóléti alapjai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy - mind gazdaságilag, mind pedig szellemi életét tekintve - a község kiemelkedett a környező települések sorából és vonzáskörzetként ismerték.
A lakosság megélhetését biztosító ipari üzemek a rendszerváltás idején felszámolásra kerültek. Egyes üzemágakat ugyan részben privatizáltak, de a remélt gazdasági stabilitás nem realizálódott. Anyagi eszközök hiányában nincs olyan tőkeerős kezdeményezés, mely felvállalná az ipar ismételt beindítását. Az ózdi ipari üzemek megszüntetése tovább növelte a munkanélküliséget, rontotta az életfeltételeket.

A földművelés és az állattenyésztés is jelentős szerepet játszott, bár a termőföldek kedvezőtlen fekvésük, minőségük miatt mezőgazdasági hasznosításra nem igazán alkalmasak. A régi időkben a lakosságot az ún. "kétlakiság" jellemezte, de napjainkban már ez utóbbi sem jellemző.
Emberek százai maradtak munka, biztos megélhetés nélkül. Kevés a jövedelem, nincs munkalehetőség, nincs perspektíva a fiatalok előtt. Az ifjabb korosztály közül ezért leginkább a fővárosba költöznek, hogy ott nagyobb szerencsével és persze jobb kereseti lehetőséggel találjanak munkát. A fiatal generáció elenyésző része tanul tovább egyetemen, főiskolán, ám a diploma megszerzése után rendszerint ők sem a térségben vállalnak munkát.
Jelenleg a regisztrált munkanélküliek száma 452 fő (18,4 %). Az országban sajnos az elsők között voltunk, ahol hirtelen nagy tömeget érintve jelent meg a munkanélküliség. Községünk több mint 10 éve küzd ezzel a súlyos, testet, lelket, környezetet romboló problémával.

Tőkeerős vállalkozások, befektetések hiányában magunk kell hogy új utakat, megélhetést találjunk, bemutassuk és eladjuk meglévő értékeinket.
Elmondható, hogy Borsodnádasd rendelkezik azokkal az adottságokkal, melyek a falusi turizmus alappillérei lehetnek. Ennek ellenére nem jelentős azok száma, akik itt kívánják kipihenni a munkás hétköznapok fáradalmait. Ennek elsődleges oka lehet, hogy kevesen ismerik ezt a környéket, és ezen belül Borsodnádasd neve keveseknek cseng ismerősen. Nekünk kötelességünk felkelteni az érdeklődést és felhívni a figyelmet településünk meglévő természeti értékeire, a turizmus különböző formáinak - természetjárás, kerékpár, horgász, lovas... - lehetőségére, az itt élő emberek vendégszeretetére, s arra, hogy közelünkben számtalan idegenforgalmi szempontból jelentős település is könnyedén felkereshető.

Jelenleg a magyarországi települések közül csak néhány rendelkezik kellőképpen kialakított és kidolgozott PR tevékenységgel. Ám mint a menedzsment egyéb eszközeit, a PR - t is alkalmazni szükséges mind a profitorientált, mind a nonprofit szféra szakembereinek, alkalmazásaikkal meg kell barátkoznunk. A XXI. századnak megfelelő gondolkodás megköveteli a település egy átfogó PR tevékenységének megtervezését. E tervezet alapja a legfontosabb marketing elv lehetne, miszerint a "vevő a király" , vagyis kitűzött célunk a potenciális látogatók megnyerése kell, hogy legyen, el kell adnunk magunkat.
Az európai országok mindegyikében kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzés a vidékfejlesztés, a vidéki térségek értékeinek megóvása, az elmaradott területek felzárkóztatása, a falusi lakosság életkörülményeinek és megélhetési lehetőségeinek javítása. A falusi turizmus a falufejlesztés egyik fontos eszközévé vált az egész világon. Az Európai Parlament 1994. június 18-i határozata szerint a "turizmust stratégiai fontosságú gazdaságfejlesztési prioritásnak kell tekinteni, és mint gazdasági ágazatnak, sajátos státust kell adni". Bár az EU fejlesztési programokban való teljes körű részvétel csak a csatlakozás után várható, s az EU egyes tagállamaiban a turizmus színvonala magasabb, mint hazánkban, a kezdeti lépéseket meg kell tennünk.

A helyi kezdeményezésre épülő pozitív törekvéseink szerencsésen találkoznak a központi, kormányzati koncepciókkal, a Széchenyi-terv a lehetőségek skáláját bővíti.
A munkanélküliség mérsékléséhez a turizmus jelentősen képes hozzáárulni. A turizmus perspektíváját leginkább közép- és hosszú távra lehet prognosztizálni. A turizmusban a vállalkozások működési feltételeinek javítása és a jelentős fejlesztési igények kielégítése, különösen az infrastruktúra és a turisztikai terméket alkotó szolgáltatások javítása a legfontosabb feladat. Megfelelő jogkörrel és eszközökkel ellátott szervezetek, stratégiai célok, tervek és a tervek megvalósítását elősegítő ösztönzőrendszer nélkül a tudatos fejlesztést nem lehet realizálni.

Rövidtávon az olcsó szabadidő-turizmusnak van jövője. Kiemelten kell megcélozni az ifjúsági és a nyugdíja turizmust, számukra kedvezményeket biztosítani. A speciális érdeklődési körök (vadászat, horgászok, lovászok...) számára szervezett turizmus hosszú távú terveink alapjai.
Az utazást tervező emberek számos tényezőtől teszik függővé, hogy hová utazzanak, ill. egy országon belül mely helyet válasszák.
A Gazdasági Minisztérium Turizmus Főosztálya 1997-ben felmérést végzett Magyarország turisztikai vonzerőinek számbavételére. A kutatás rámutatott arra, hogy csak néhány település minősítette a helyi turizmusgazdaságot elsőrendűnek.
Az Észak-Magyarország régió és a Budapest környéke régió az országos átlag szintjén helyezkedik el. Felmérések alapján a fejlesztési elképzelések, prioritások döntően a falusi turizmusra, lovasturizmusra, a kerékpáros turizmusra, a kempingturizmusra, az alap- és a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, a termálfürdők és a szálláshelyek építésére irányulnak.

Helyi turisztikai vonzerőink önmagában csak lehetőséget adnak az idegenforgalom számára. A természeti és kulturális adottságok kihasználása a gazdasági-társadalmi fogadókészség tárgyi és strukturális, ill. humán és társadalmi feltételeinek mennyiségi és minőségi színvonalától függ.
A fogadóképesség - amelynek a vonzerőhöz és idegenforgalmi kereslethez kell igazodnia - felöleli a turisták elszállásolásával, étkezésével, vásárlásával, szórakozásával, sportolásával, egészségügyi és kulturális ellátásával, ipari és kereskedelmi szolgáltatásával, közlekedésével, utazásának szervezésével kapcsolatos feladatokat. Az idegenforgalmi kereslettel szembeni igények kielégítését szolgáló feltételrendszer egy része a lakosság ellátásával összefüggő infrastruktúrába tartozik.
Magyarországnak több régiója, települése életét meghatározza az idegenforgalom. Javulhat általa a lakosság életszínvonala, javulhatnak életkörülményei, foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségei, a településen népességmegtartó erővel bírhat. Az idegenforgalom tehát értéknövelő tényező, mert jelentős társadalmi-gazdaági erőt mozgat meg, segítheti a települések arculatának megváltoztatását. Az idegenforgalom az elmaradott és válságtérségek fejlődésében is meghatározó szerepet tölt be. Többletbevételt jelenthet az önkormányzat számára, szebbé és esztétikusabbá teheti a környezetet