Boldva

telefon körzetszám:

lakosság:

2424 fő

terület:

2834 km²

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Edelényi kistérség.
Lakosok száma: 2424.
Lakások száma: 788.
Terület: 2834 hektár.
Telefon körzetszám: 46.
Irányítószám: 3794.

Boldva település Borsod-Abaúj-Zemplén megyé, Miskolctól 15 kilométerre északra.

Története

A település a Bódva folyóról kapta a nevét. A környék már az őskorban lakott volt, neolit, bronz- és vaskori településeket is tártak fel a területen. A honfoglaló magyarság 895-ben telepedett meg itt, de írásos emlékek csak a XIII. század említik a települést, Boldua néven.

A 1175 és 1180 között bencés apátsági templom épült Boldván. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt apátságot a Pozsonyi Évkönyvben említik először 1203-ban, amikor a templom leégett. Feltehetőleg itt született legrégebbi összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a Halotti beszéd és Könyörgés. 1285-ben a második tatárjáráskor a tatárok által felgyújtott templom leégett, a mellette álló monostor elpusztult. A túlélő szerzetesek Somogyvárra menekültek, a bencés apátság megszűnt. A templomot később újra felépítették és a falu plébániatemplomaként használták, jelenleg református templom.

A Boldva határában lévő Abod-puszta 1284-ben az Ákos nemzetség birtokában volt, 1338-ban az Ákos nemzetségbeli Csetneki és Bebek család tulajdona.

A XIV. századól a település a diósgyőri uradalomhoz tartozott, királyi, majd adományozás folytán nemesi birtok lett. A török időkben Boldva nem tartozott a török hódoltság területéhez, de adót kellett fizetnie a törököknek. Ezt megsínylette a település, és kezdett elnéptelenedni. Az újratelepülést ösztönözve a megye három évi adómentességet biztosított az itt letelepedni kívánóknak.

A XVIII. század második felében a Szathmáry Király család birtoka.A XX. század Boldva virágzó községgé vált.

Látnivalók

Református templom, mellette XII. század monostor romjai. A félköríves szentélyű, háromhajós, román stílusú épület XIV.századi részleteket is rejt, tornya fagalériás. Belsejében népies stílusú, fakoronás falazott szószék látható, amely a XIX. században készült. Itt látható Szathmáry Király Ádám emléktáblája is.
Tornácos házak
Szathmáry kert
(Négyessy-Szapassy park - 1945. után elpusztult.)

Környező települések

Sajóecseg (5 km), Sajósenye (6 km), Ziliz (3 km), a legközelebbi város: Edelény és Sajószentpéter egyaránt kb. 10 km.

Híres boldvaiak

Itt élt Szathmáry Király Ádám (* Nyomár, 1692. július 9. - † Boldva, 1752. december 18.). II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja és íródeákja volt, a szabadságharc bukása után elkísérte a fejedelmet Lengyelországba és Franciaországba. Naplója, melyet e két országban töltött idő alatt vezetett, érdekes adalék a fejedelem bujdosásáról. Szülei kegyelmet eszközöltek ki számára az uralkodónál, III. Károlynál, így 1717-ben hazatérhetett Franciaországból. Munkája: Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711-1717. esztendőkben II. Rákóczi fejedelem bujdosásiról. Pest, 1866.
1726-ban itt született Szathmáry Király Pál mérnök, festő. Ádám fia. A bécsi magyar testőrségben szolgált 16 évig, majd a borsodi földmérő bizottság elnöke volt. Leszerelése után visszatért hangácsi birtokára. Főként arcképeket, csendéletet festett.
1944-ben itt született Sárkány Mihály néprajzkutató.

Irodalom

Boldva történeti kronológiája. - Szerkesztette: Töltéssy Zoltán. Boldva, 2000. 16 p.
Boldva történeti kronológiája : kezdetektől a millenniumi év zárásáig. - Szerkesztette: Töltéssy Zoltán. Boldva, 2001. 20 p.