Boldogasszonyfa
Község.
Megye: Baranya megye.
Dél-Dunántúl régió.
Szigetvári kistérség.
Lakosok száma: 464.
Lakások száma: 212.
Terület: 1722 hektár.
Telefon körzetszám: 73.
Irányítószám: 7937.
Boldogasszonyfa község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.
Fekvése
A Zselic változatos, völgyes-dombos déli részén, szinte Somogy és Baranya határán fekszik. Ez a vidék vaddisznók, őzek és szarvasok kedvelt élőhelye. A "kis hegyek" 250 m magasságot érnek el, így biztosítva a gyönyörű kilátást.
Története
Boldogasszonyfát az 1300-as években említik először Bodugazunfalva néven. Az 1400-as években Boldog Assonfalva, majd az 1500-as években Boldogh Asszonfa, az 1700-as évek végétől Boldogasszonyfa, később azonban Poltikász, majd Poldikász neveket is kap a falu.Az 1700-as évek elején kezdték toborozni a telepeseket Németországból, így került Boldogasszonyfára később a sváb lakosság. A község Igmándi birtok volt, kastélyuk és egyik kúriájuk még ma is áll. A kúriából, mely a falu Szigetvár felőli végén található, vendégház lett, amiben, egész évben fogadják a vendégeket. A falu másik végén a kastély látható, ami még sajnos nem talált gazdára.
A település egykori lakosa volt Fornszek Sándor, aki az 1948-as szabadságharc törhetetlen bajnoka, íróként a szabadságharc történetének leírásával vált ismertté. Síremléke itt áll a temetőben, ahol minden március 15-én megemlékeznek róla az iskolások és a falu lakói.
Templomunkat 1872-ben szentelték fel, nemrég újították fel.
Boldogasszonyfa gazdasági élete sem volt elhanyagolható a múltban, hiszen működött itt malom, pálinkafőzde, nagybani disznóhízlalás, tejszövetkezet. A faluban sok mesterember élt, ezek kovácsok, kőművesek, bognárok, asztalosok, ácsok, szabók voltak.
A vasutat a 19. század végén építették erre, ami 1979-ben meg is szűnt.A falu legnagyobb törését a német ajkú lakosság kitelepítése, majd a szovjet munkatáborokba történő elhurcolás okozta. Ezek a politikai döntések rányomták bélyegüket a falu későbbi életére.
A termelőszövetkezetek megalakulásával legtöbben a szövetkezetben dolgoztak, a mezőgazdaság adott megélhetést a családok számára, az iparban csak igen kevesen helyezkedtek el.Az iskolai oktatás 1976-ban szűnt meg a községben.A rendszerváltozással 1989-ben megszűnt a Községi Közös Tanács Szentlászlóval és Boldogasszonyfa visszakapta önálló községként működő rangját.
A község a múltra, az áldozatokra és a hősökre emlékezve két emlékművet állított. Mementóként az utókornak, hogy ilyen szörnyűségek soha többé ne történhessenek meg.
A mai Boldogasszonyfa teljesen más képet mutat. Fehérre meszelt falú svábházakat már csak itt-ott lehet látni. A lakosság összetétele elég vegyes. A svábok keveredtek a magyarokkal, az idetelepített szlovákokkal. Svábul már csak egy-két idős ember beszél, vegyes házasságok miatt a fiatalok már nem beszélik a nyelvet. A falu kezd elöregedni, a fiatalok nagy része Kaposvárra, Szigetvárra és Pécsre költözik. Az utóbbi években egyre több külföldi vesz házat, főként hollandok, ami a jövőre nézve nehéz feladatok elé fogja állítani a települést. Közigazgatásilag Boldogasszonyfához tartozik még Antalszállás és Terecseny.
Sajnos elég nagy a munkanélküliség, mivel a helyi és a környékbeli munkahelyek sorra megszűntek. Terecsenyben a lakóházak fele már külföldiek tulajdonában van. Őket a vidék szépsége, a dimbes-dombos táj, a hatalmas erdőség csábította ide. Évente elég sok turista látogat ide. Terecsenyben két turistaház működik, melyek egyszerre 70 főt tudnak elhelyezni, ebből egyiket az önkormányzat üzemelteti. Boldogasszonyfán működik a Horgásztanya Kemping, ahol sátorhelyeken kívül panzió és faházak állnak a vendégek rendelkezésére. A fő út mentén található a 67-es vendéglőt, amely házias ízekkel várja az oda betérőket. A községekben egy-két egyéni vállalkozó és kisebb vállalkozás működik. A legtöbb embernek az erdészetek adnak megélhetést.
A gyerekek Szentlászlóra járnak iskolába, sajnos egyre kevesebben. A községben kevés helyi civil szervezet van, Nyugdíjas Klub és Német Nemzetiségi Egyesület működik.A falu jövője szempontjából, pedig fontosak lehetnek a helyi közösségi szerveződések.
Lakóinak száma korcsoportok szerint
A helyi önkormányzat adatai szerint:<center></center>
Nevezetességei
A Templom kertjében kis emlékparkot alakítottunk ki.A kitelepített német lakosság emlékére itt került felállításra a1998-ban emelt kitelepítettek emlékműve.
Az I. és II. Világháborús hősök és áldozatok emlékműve szintén itt található.
Résztelepülésünkön, Terecsenyben felállításra került a II. Világháborús hősök emlékkeresztje.
Önkormányzat címe
<!--* Telefon: 06-- Fax: -->
- e-mail:
- Weblap:
