Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Bódvaszilas

telefon körzetszám:
48
lakosság:
1144 fő
terület:
1922 km2
Bódvaszilas (1)
Bódvaszilas (1)
Bódvaszilas (2)
Bódvaszilas (3)

Ezt a települést, igaz még Szilasként-az 1283. május 2-án kelt királyi oklevél már említi. Régi település valószínű az, hogy a honfoglalók már találtak itt gyér avar, esetleg bolgár-szláv lakosságot is. Ezer éves kontinuitással számolhatunk.

A település sorsa évszázadok óta összefonódott a környező falvak sorsával. Az Árpád-korban a tornai királyi uradalomhoz, azt követően pedig hat évszázadon át Torna vármegyéhez tartozott.

A tatár pusztítások elől a lakosság az erdő sűrűjébe és barlangokba menekült. Járt ezen a vidéken IV. Béla is, amikor a muhi csata után a Bódva folyó mentén menekült a lengyel határ irányába. A tatárok mérhetetlen pusztítása miatt az 1250-es években a király erős kővárat építettet Szilas és Szögliget feletti meredek hegyre, a Szádvárat.

Az 1300-as évek elején Aba Amadé, aki az ország nádora, megszerzi magának Szilast.

1345-től a Gömör megyei Bebekeké lett.

1346-ban itt ülésezett Torna megye gyűlése.

1448-ban a rigó mezei csatában Bebek Imre életét vesztette, így a falut Palóci Veronika és gyermekei örökölték.

Ez a XV. század közepén Szilas a cseh husziták kezére került.

1470-ben Szapolyai Imre lett tulajdonosa.

1558-ban Bebek György lesz Szilas és környékének egyedüli ura.

A falu a törökök rabló csapatainak pusztítását elkerülte, mert Szádvárban állomásozott katonaságtól tartva nem merészkedtek eddig.

1567. januárjában Schwendi a császári csapatok élén harcolt itt. Ebben az évben a Bebek családnak a vagyona visszaszáll a királyi kamarára.

1674-ben Eszterházy Pál vásárolja meg magának ezt a területet.

1678-ban Thököly kurucainak a kezén van.

1702-ben Derseffy Orsolya fia, Eszterházy Pál lesz a végleges tulajdonosa, ez mintegy két évszázadra meghatározza hovatartozását.

A XVIII. században fokozatosan központ lett, itt ülésezett az úri szék.

1831-ben szörnyű kolera járvány vonult végig, mely megtizedelte lakosságot.

A XIX. század első felében a polgári átalakulás az országos átlagnál lassúbb ütemű volt.

1905. június 1-től nevezik Bódvaszilasnak a települést.

A II. világháború évei súlyos helyzetet teremtettek. Bódvaszilason 1944. december 18-án véget ért  a szörnyű pusztítás, és megkezdődhetett az újjáépítés.


--------------------------------------------------------------------------------

Jelene:
Bódvaszilas területe 1922 hektár. Lakosságának száma 1340 fő. Élő településnek mondható, lakóinak 20%-a 18 éven aluli, a hetven éven felüliek száma szintén 20% körüli. A népesség száma évek óta alig változik, a mérsékelt növekedés a kistelepülésekről történő beköltözéssel függ össze.

A lakosság több mint fele római katolikus, harmada református, de található itt görög katolikus és evangélikus vallásúak is.

A település az utóbbi 20 évben jelentős fejlődésen ment keresztül.

1980-81-ben kiépült a vízhálózat, 1994-ben telefonhálózat, majd 1995-ben a gáz bekötése történt meg.

Sok új beruházás illetve korszerűsítés történt az oktatás, a művelődés, az egészségügy és a gazdaság területén.

 





Bódvaszilasi szállások:
Polski Dom, Bódvaszilas
Holló-ház, Bódvaszilas