Bodajk

Nagyközség.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Móri kistérség.
Lakosok száma: 4199.
Lakások száma: 1473.
Terület: 2898 hektár.
Telefon körzetszám: 22.
Irányítószám: 8053.

Bodajk a Dunántúli-Középhegység második fő vonulatának a Bakonynak aljában, a Móri árok peremén fekszik, nevét a tőle ÉK-re fekvő népi nyelven Bodognak  (Vértesnek) nevezett hegységből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a XIX. sz-ban már a mai alakjában (Bodajk) jelenik meg. Történetének kezdete hosszú évszázadokkal a honfoglalás előtti időkbe nyúlik vissza, hiszen nemcsak az avaroknak hanem már a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymous a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt.
Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád korból - de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közéletben lévő csókakői vár urai a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut. A XIII. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott, és mikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a XIX. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népségét. Bodajk 1886-ban elveszítette mezővárosi rangját, ezután a nagyközségek közé sorolták. A napjainkban is jelentős település, amely igen kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.

A címer – a heraldika szabályainak betartásával – minden fontosat elmond a településről. Az ezüst mezőben elhelyezkedő kék sáv utal a községen áthaladó OKT útvonalára, de a falu határában lévő két patakot, a Gaját és Móri folyót is szimbolizálja. Emlékeztet arra a szép hagyományra is miszerint Szent István királyunk csónakon járt a bodajki kegyhelyre. A címer másik eleme a kereszt. Ez azt az országos hírű zarándok helyet jelképezi, amely a századok során szinte egybe forrt a község nevével.