Beszterec

Község.
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Észak-Alföld régió.
Ibrány-Nagyhalászi kistérség.
Lakosok száma: 1101.
Lakások száma: 378.
Terület: 1159 hektár.
Telefon körzetszám: 42.
Irányítószám: 4488.

Közigazgatási területe 11,6 km2, 358 lakásban 1136-an laknak. Az élve születési arányszám jóval magasabb a megyei átlagnál és a halálozási arányszámnál, így a természetes szaporodásból egy év alatt 17 fővel növelte a népességszámot.

A kereskedelmi ellátást 7 élelmiszerbolt és 3 vendéglátóhely biztosítja. Az egészségügyi alapellátást egy háziorvos biztosítja. A 60 férőhelyes óvodában 4 óvodapedagógus 53 gyermeket gondoz. Az általános iskolába járó 135 tanuló számára a 9 osztályterem és a 12 pedagógus a megyei átlagnál jobb feltételeket jelent. A tanulók több mint fele napközis. A közművelődést az 5000 egységes könyvtár szolgálja.

Az 1200 lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Nyírség és a rétköz szélén Nyíregyházától északra, 30 km-re található.

Honfoglalás kori település, földvára, Árpád-kori nemzetségfői templomának maradványai talán még megmenthetők a jövőnek. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának tárgya.  A középkorban vezető szerepet betöltött község az idők folyamán mindinkább háttérbe szorult. Több alkalommal függetlenségét is elvesztette. Előbb Kék, majd 1970-től Vasmegyer társközsége lett.

1950-ben 1600-an 1990-ben 1100-an lakják. A kender és a káposzta termelés visszaszorulásával elveszti fő megélhetési forrását. A munkaképes lakosok ingáznak az ország minden részére. 
 
1970-ben az egyetlen üzem is Vasmegyerre került. A község fokozatosan szegényedik, öregszik. A 80-as évek vége felé több fiatal építkezik, s megáll a község fogyása, az üres lakások, telkek gazdára találnak.

1991-ben megalakul a községben a Helyi jóléti Szolgálat Szociális Alapítvány. Az alapítvány létrehoz egy Sütőüzemet, s közel 100 ha. Földön gazdálkodik.