Besnyő

Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Adonyi kistérség.
Lakosok száma: 1827.
Lakások száma: 659.
Terület: 4464 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 2456.

Besnyő a Mezőföld délkeleti részén, a Váli-völgy jobb partján, a Velencei-tótól 20 km-re, Budapesttől 48 km-re helyezkedik el. Megközelíthető vasúton a Budapest – Pusztaszabolcs vonalon. Vasútállomása Iváncsa, ahonnan helyi buszjárat szállítja a másfél km-re található községbe az utasokat. Közúton a 6-os főútvonalról (az iváncsai leágazónál) Iváncsán keresztül, a 70-es útról (a velencefürdői leágazásnál) Pusztaszabolcson keresztül lehet eljutni a községbe.

Besnyő a Velencei-tótól – légvonalban – három km-re található, s adottságaihoz tartozik Dunaújváros, Székesfehérvár és Százhalombatta közelsége.
A település napjainkban közel 1800 lelket számlál.
Az 1950-ben létrejött község a megalakulását követő évtizedekben azt az utat járta be, mely a hasonló településekre is jellemző volt. Termelőszövetkezet alakult, mely kihasználva a termékeny mezőségi talaj nyújtotta lehetőségeket, folytatta a XIX. század közepén kialakult intenzív növénytermesztést, és a XIX. század végén ezen a vidéken bevezetett belterjes állattenyésztést.
Kiépült az infrastrukturális hálózat, szilárd burkolatú úttal kötötték össze a falut Felsőbesnyővel, s megindult a közlekedés. Orvosi rendelő, üzletek, szolgálati lakások épültek, általános iskola, óvoda, községi kultúrház és könyvtár kezdte meg működését. A művelődési és szórakozási igények kielégítése mellett fellendült a községi sportélet a labdarúgó-csapat megalakításával.
A 80-90-es években a település fejlődése lendületesebbé vált, s ennek eredményei minőségileg változtattak a falu „zsákutcás” település voltából adódó hátrányos helyzetén.
A legjelentősebb gazdasági tényező a településen ma is a termelőszövetkezet hagyományos ágazataival. Néhány vállalkozó tevékenységével munkahelyeket teremtett. Megtörtént a lakások vezetékes gázzal és egészséges ivóvízzel való ellátása. Fiókgyógyszertár jött létre, megoldódott a telefonellátás.
A községben megkezdte működését az Ercsi Zeneiskola kihelyezett tagozata, amelyben szakképzett zenetanár több évfolyam zenei képzését végzi. A növendékek évente több sikeres hangversenyt adnak, s más rendezvényeken is fellépnek. Megalakult a Nyugdíjas klub és a község jelentős kulturális értéke, a Népdalkör. A Népdalkör tagjai működésük eredményeként több évben – köztük 2003-ban - is arany fokozatú minősítést értek el országos versenyeken.

Újjáalakult a labdarúgó-csapat, mely megyei másodosztályban is szerepelt.
Megindult a civil szerveződések létrehozása. A mozgáskorlátozottak próbálnak közösségi keretek között érvényt szerezni jogaiknak, s egy közalapítvány támogatja a község kulturális tevékenységét. Az infrastruktúra fejlesztése mellett az elmúlt évek legjelentősebb beruházása a Faluház megépítése volt. 2002-ben kezdte meg működését mint művelődési intézmény. Helyet ad minden olyan rendezvénynek, mely a lakosság művelődését, szórakozását, közösségi életét, az ünnepek kultúrájának kialakulását és megtartását szolgálják. Előadások, műsorok, bálok, kiállítások, kézműves foglalkozások és más gyerekprogramok várják az érdeklődőket a Faluházban.

A falunap hagyománnyá vált időpontja minden évben május 1-je. Ekkor lehetőséget kapnak a község és a környező települések amatőr művészeti csoportjai a bemutatkozásra, s vendégművészek fellépése, bál elégítik ki a helyi szórakozási igényeket. Másik hagyományos községi esemény az egyházközség búcsúja, mely október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya napján van.

Az 1897-ben épült és a közelmúltban felújított, román stílusjegyeket magán hordozó római katolikus templom jelentős látnivaló az ide látogatóknak.