Békésszentandrás

ékésszentandrás a Tiszántúlon, a Hármas-Körösnek a XIX. században holt mederré alakított szakasza mellett, Szarvastól nyugatra terül el. Hajdan mezőváros volt, ma nagyközség. Tengerszint feletti magassága 85 m.
A felszínét felépítő rétegeket két csoportba oszthatjuk: pleisztocén képződményekre és a Körös mai alluviumára.
A pleisztocén képződmények: lösz, édesvízi agyag, szürkéskék agyag, majd ezek alatt váltakozva sárga, sárgásszürke, kékes, barna, kékesszürke agyag, homokos agyag és homok rétegek. A lösz itt is, mint a Tiszántúlon általában az ún. ázottlöszként fordul elő.
A pleisztocén képződmények nagyrészt az eróziónak áldozatul estek és ma csak foltokban lelhetők meg 84 m tengerszint feletti magasságban. A pleisztocén képződményektől távolodva a mai Körös meder felé egyre lejtősödő alluviális területre jutunk. A határnak legnagyobb részét ez foglalja el.