Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Békésszentandrás

telefon körzetszám:
66
lakosság:
4008 fő
terület:
7745 km2
Békésszentandrás (1)
Békésszentandrás (1)
Békésszentandrás (2)
Békésszentandrás (3)
Békésszentandrás (4)


Nagyközség.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Szarvasi kistérség.
Lakosok száma: 4008.
Lakások száma: 1926.
Terület: 7745 hektár.
Telefon körzetszám: 66.
Irányítószám: 5561.


agyközségünk a 44–es főközlekedési úton, Budapest felől érkezve Békés megye kapuja. Békésszentandrás és környéke már évezredek óta lakott település, ami kedvező fekvésének köszönhető. A Körös folyó menedéket és megélhetést adott az itt letelepedett lakosságnak.
Az 1100–as években szálláshely volt, 1287 óta azonban már a “történelem” is jegyzi nevét. Királyi adományként 1384–ben Zsigmond, Hunyadi erdélyi vajdának adta. Örököse, Mátyás király a korona tartozékénak tartotta, és 1463–ban mezővárosi rangot kapott. Később az 1480–as években uradalomközponttá vált, és jelentős kiváltságokat kapott.

   Az uradalmat Mátyás 1484–ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az adakozásról híres Corvin egy vélt segítségért vagy támogatásért 1494–ben Dánfi Mártonra szállt. A tatár csapatok 1596–ban megsemmisítették, ezután hosszú éveken át parlagon állt az egykor virágzó mezőváros. Az 1600–as évek közepén Rákóczi György erdélyi fejedelem védte meg a község lakóit. Egy pestisjárvány következtében 1689–ben teljesen kihalt és elnéptelenedett. A krónikák az 1719–es újraépítés után említik ismét a nevét. A lakosság 1735–ben Vértessy Mihály községi bíró vezetésével fellázadt a földesúri kizsákmányolás ellen. Ez a megmozdulás kiterjedt az egész megyére, így a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelése volt. Ez az esemény örökre ismertté és emlékezetessé tette Szentandrás nevét, amely az évszázadok során többször is változott.

   A Szentandrás név az utolsó Árpád – házi király III. Endre nevéhez fűződik, akinek adománylevele három templomot említ, melynek egyike Szent András apostol nevét viselte. Több változat után az okiratok Körös – Szentandrás néven említik. A mai Békésszentandrás nevet 1895–ben kapta. Az ipartelepítés időszakában - valószínűleg a vasút hiányának köszönhetően - a környék megmaradt jelenlegi formájában, kiváló lehetőséget biztosit az idegenforgalom kialakítására.

   A Körösök szabályozásával a folyóvíz távolabbra került, így a település arculata sokat változott. Az 1942–ben felavatott duzzasztómű, amely a községtől északra épült a Hármas – Körösön, lehetővé tette, hogy addig a helységet átszelő szeszélyes folyó csendes, sportolásra és pihenésre kiválóan alkalmas vízzé változzon.

   A Körös árterülete a vízi- és ragadozó madarak kedvelt fészkelőhelye és látogatott horgászparadicsom. 1970-es években kiosztásra került a 38 km-es holtági rész Szarvas és Békésszentandrás között, ahol azóta sorra épültek a szebbnél szebb víkendházak. A pihenni vágyóknak csendes, nyugodt helyet nyújt, ezért nyáron a lakosság száma megkétszereződik.

   Községünk fekvésénél és területénél fogva évtizedek óta mezőgazdasági jellegű. Vasútja nincs, földje nem tartalmaz ásványi anyagokat, ennélfogva az ipari fejlődésnek előfeltételei hiányoztak. Így csak olyan ipari létesítményre számíthatott, mely kevés és könnyen szállítható nyersanyagellátást, sok munkaerőt igényel.

   Itt készül a világhíres kézi csomózású perzsaszőnyeg is. A szőnyegszövés 1918 és 1924 között kezdődött. Az első világháború után, 1918. Szeptemberében egy Erdélyből, Székelyudvarhelyről menekült házaspár, Farkas János és neje, Strassner Vilma letelepedtek a községben. Senki sem gondolta, hogy ekkor még hírnevet szereznek Békésszentandrásnak. 1924-től már a szőnyeggyár keretén belül dolgoztak az asszonyok. Itt található az ország legnagyobb szövőszéke, ezen készítették a Parlamentben lévő szőnyeget is.

Községünkben a népművészet más területei is megtalálhatók:
   Lázár Julianna népi iparművész, akinek csodálatos festett és karcolt tojásai és mézeskalácsai messzi földön ismertek. A művesség jellemzi minden munkáját. 1985 – ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet.

Klimaj János fafaragó, népi iparművész, aki 25 éve tart ki szeretettel a fa mellett. Munkái önmagukért beszélnek.

   Községünk szülötte Lóránt János Munkácsy – díjas érdemes művész, akinek minden ecsetvonásában, vonalában, foltjában községünk is jelen van.