Békéssámson

Község.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Orosházai kistérség.
Lakosok száma: 2530.
Lakások száma: 1129.
Terület: 7121 hektár.
Telefon körzetszám: 68.
Irányítószám: 5946.

Békéssámson: község Békés megyében, az Orosházi kistérségben.

Fekvése

A település nevét feltehetőleg első lakosai egyikéről kaphatta. Hosszú időn keresztül a Békés előtag nélkül, mint Sámson szerepelt az okiratokban.Már az avarkorban laktak a területen. Erre bizonyíték: a falu belterületén lovas sírt tártak fel, melyet az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban őriznek. A XI. században a községnek Árpád kori temploma is volt, melynek ma már a romjai sem találhatók meg.A tatárjárás után a vidék teljesen elnéptelenedett. A legközelebbi híradások szerint Zsigmond király (1387-1437) uralkodása alatt már a Hunyadi család birtokai közé tartozik. Mátyás (1458-1490) 1464-ben Nagylaki Jaksics családnak adományozta. Később, a török pusztítások idején, ismét elnéptelenedik, a területet legelőként használták a vásárhelyi jobbágyok. A lippai vereség után 1552-ben portyázó török csapatok elpusztították a falut.A település 1566-ig Csanád vármegyéhez tartozott, majd 1715-től 1877-ig Csongrád vármegyéhez. 1722-ben Károlyi Sándor vásárolta meg a területet, később bérbe adja ki makai gazdáknak. Más források szerint labanc érdemeinek elismeréseként kapta meg Károlyi Sándor ezt a területet III. (Habsburg) Károlytól.1765-ben Károlyi Antal dohánytermesztőket telepít le itt. A dohánytermelő 1782-ben vályogtemplomot emelnek . Vallásuk : római katolikus. 1825-ben új templomot építenek, melyhez 1827-ben fatornyot építenek. A feljegyzések szerint 1711-ben Trencsényi Mária ezüstkelyhet adományozott az egyháznak. Természetesen a Római katolikus Egyházról van szó ebben az esetben, hiszen református gyülekezetet sokkal később alapítanak.1860-ban a falut jelenlegi helyére telepítik át, a Száraz-ér bal partjára. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló ekklesiává válnak.1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik . 1926-ban Ferenc József főherceg is ellátogatott a faluba, ahol „ a ligetben” felavatta az I. világháborús emlékművet .Az 1920-as évek elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János több reformot bevezetett, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonalat 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakossága ebben az időszakban rohamosan nőtt, a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt a lakosság száma meghaladta a 4600 főt. Ekkor lakosság 80 százaléka földműveléssel foglalkozott.

A település nevezetességei

A békéssámsoni református gyülekeztet temploma 1872-ben épült. A terveket Trutsko Ferenc nevű mesterember készítette. Stílusát tekintve a templom magyar stílusban épült. A torony nem együtt épült a templommal, hanem néhány évvel később, 1889-ben. A torony csúcsán lévő a csillag 15 m magasan hirdeti a falu egyetlen templomáról református voltát.A templom belső tere 8 m x 17 m; ülőhelyeinek száma: 220. Az elmúlt néhány évben felújították a templomot, ekkor szakértő állapította meg, hogy a templombelső nem kizárólag magyar stílusú. A szószék korlátja, a karzat korlátja valamint a padok végét díszítő egyszerű faragás nem magyar, sokkal inkább tót motívumokat mutat . A toronyban két harang szólal meg minden nap, hogy jelezze a delet valamint a reggeli és esti órákat. Valamint a halál esetén is szól. A faluban az 1950-es évekig külön hírharang szól ha férfi, asszony vagy gyermek hunyt el. Egy presbiteri határozat alapján törölték el.A templom nagyobbik harangját -amely 300 kg- 1922-ben Diósgyőrben öntötték acélból. A kisebbik harang -240 kg- 1889-ben készült. Készítője Hönig Frigyes mester.

Külső hivatkozások

Forrás: Wikipedia Békéssámson