Batyk

Község.
Megye: Zala megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Zalaszentgróti kistérség.
Lakosok száma: 418.
Lakások száma: 192.
Terület: 809 hektár.
Telefon körzetszám: 83.
Irányítószám: 8797.

Batyk Zala megye egyik községe a Zalaszentgróti kistérségben.

Fekvése

Batyk a legészakibb Zala menti település. A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Vasúti csomópont, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozik a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott. A jó vasúti összeköttetés mellett sok autóbusz érkezik a községbe leginkább Zalaegerszeg és Sümeg felől. A falu határában lévő Ősgyep természetvédelmi terület.

Története

Batyk első említése 1251-ből való Bogk néven, amely a szomszédos Türje prépostságának tulajdonát képezte. A 14. és 15. században számtalanszor cserélt tulajdonost elsősorban nagy értéke miatt. Legjelentősebb birtokosa a Béri család volt.

A települést az 1570-es évektől adóztatták a törökök. A portyázások azonban csak a 17. századtól sújtották a települést (legsúlyosabb 1683-ban), ám Batyk mindvégig lakott maradt.

Az elkövetkező időkben Batyk jóadottságú településként fejlődött tovább a határában két malommal. A 20. század elején vált fontos központtá, amikor is az Ukkot Zalaszentmihállyal és a Balatonszentgyörgyöt Sárvárral összekötő vasútvonalak találkozásába kerül. Ezen vasútvonalak nagy része mára már megszűnt, az utóbbiból mindössze egy 10 kilométeres Zalaszentgrótot Zalabér-Batykkal összekötő szakasz maradt meg, az Ukk–Zalaszentmihály vonal pedig átalakult Pakod és Zalaegerszeg között új vasútvonal készült el, a többi szakasz pedig megszűnt. Jelenleg Batyk adottságaihoz képest kevésbé fejlett település, nagyban elöregedett.