Battonya

Város.
Megye: Békés megye.
Dél-Alföld régió.
Mezőkovácsházai kistérség.
Lakosok száma: 6360.
Lakások száma: 3099.
Terület: 14571 hektár.
Telefon körzetszám: 68.
Irányítószám: 5830.

Battonya (románul Bâtania, szerbül Batanja) város Békés megyében.

Fekvése

Az Alföld délkeleti részén, a trianoni békeszerződés óta a román határ mellett fekszik. Szomszédos vele Dombegyháza, Mezőkovácsháza és Mezőhegyes, illetve a határ másik oldalán Ópécska és annak csatolt települései, Tornya, Magyarpécska és Kispereg.

Nevének eredete

Első említése 1340-ból Both Anya, amely egy Anya nevű, nagy határral bíró egykori település Both nevű személy által birtokolt részére utal. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára)Népetimológiaként Batu tanya is ismert, ami szerint a tatár kán harcosainak szálláshelye lett volna itt.Nevének ejtése különleges: aki valaha is élt Battonyán, az rövid t-vel, Batonyaként mondja.

Története

Az 1437-ben feljegyzett első birtokosa szekcsői Herczeg Rafael,boszniai választott püspök volt. A század közepén már a Lackffyakbirtoka, majd a temesi főispán, Harapkói Bothos András tulajdonába került.1545. február 6-án pedig Hunyadi Jánost iktatta birtokba azaradi káptalan. Már a Lackffyak korában alsó, középső és felsőBattonyára oszlott a népes helység.Hunyadi Mátyás, aki addig a lippai vár fenntartására fordítottafalu a jövedelmeit, 1463. február 19-én édesanyja, Szilágyi Erzsébetudvartartására ajándékozta, hat más birtokkal együtt.1563-ban, a török fenyegető közelségében már csak 87 adózó jobbágy él itt,akik (nevük alapján) mind magyarok. (Borovszky Samu: Csanád vármegye története)1566. augusztus 30-án Gyula vára elesett, így Battonya istörök kézre került. A török és magyar által egyarántsarcolt, adóztatott falu pusztulása 1596-ban következett be, amikora Báthory Zsigmond politkai fordulatán felbőszült szultán a Máramaroskörnyékéről mozgósított tatár csapatok dúlásának engedte át a vidéket.A kiürült területet délről menekülő félnomád délszláv telepesek foglalták el,de 1693-ben őket is elsöpörte a császári csapatok elől visszavonuló,Csanád vármegye szabad rablására engedett török-tatár sereg.A hódoltság után Battonya a kincstár birtokába került.1720-ban mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis,akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar.E szerbek a Balkánról visszavonuló császári seregekkel érkeztek,és Heisler Donát tábornok telepítette le őket a szinte kipusztult Csanád,Arad és Zaránd vármegyékbe. Ez időben Csanád vármegye, amely ekkor csakBattonya, Makó, Földeák és Tornya településekből állt, mindössze 2500 főtszámlált.

...

1930-ban 12718 lakosából 9784 magyar, 1591 szerb, 1155 román,116 szlovák és 61 német.

Látnivalók

SOS Gyermekfalu

1986. szeptember 27-én 12 hagyományos stílusú épülettel megnyílt az első magyarországi gyermekfalu, amely családias neveltetést biztosít elhagyott vagy árva gyerekeknek.( hivatalos honlap)Az intézmény létrehozása Puja Frigyes külügyminiszter közbenjárásának is köszönhető. A battonyait később Kecskeméten és Kőszegen épültek követték.

Termálstrand

A városban májustól szeptemberig nyitva tartó termálvizű strand működik. 2 úszó-, 1 tan- és 1 termálmedencével. [1]

Római katolikus templom

Az 1814-ben <!-- 1810-ben kérvényezték --> eredetileg egy tornyúnak épített templomot 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban. Oltárképét Molnár-C. Pál festette.

Battonyán született

• Bélyácz Iván, akadémikus, közgazdász professzor (*1949. február 1.)
• Gyulay Endre, püspök (*1930. szeptember 17.)
• Kiss Ottó, író, költő (*1963. október 10.)
• Molnár-C. Pál, Battonya díszpolgára 1935-től; festőművész (*1894. április 28. - †1981. július 11.)
• Poós Zoltán, költő, író (*1970.)
• Puja Frigyes, Battonya díszpolgára; politikus, külügyminiszter (*1921. február 2.)
• Tóth Károly, tanár, országgyűlési képviselő (1951. május 1.)

Külső hivatkozások

• A város hivatalos honlapja
• A Mikes Kelemen Gimnázium honlapja
• Bajnai Beke István: A battonyai római katolikus egyházközség története ( 2001, ISBN 9638595876)
• Keliger Margit: Adatok Battonya történetéhez 1700-tól napjainkig (szakdolgozat, 1935)
• Puja Frigyes: A felszabadult Battonya (1979, ISBN 9632808398)
• Vámos Imre: Falu a gyümölcsösben (A battonyai SOS-Gyermekfalu története) (1986, ISBN 96327262156)


Forrás: Wikipedia Battonya