Szálláshelyek
térképes kereső
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
térképes kereső
Fürdők
térképes kereső
Települések
térképes kereső
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Időjárás
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Bátonyterenye

telefon körzetszám:
32
lakosság:
13741 fő
terület:
7892 km2
  1. E-mail küldése
Bátonyterenye (1)
Bátonyterenye (1)
Bátonyterenye (2)
Bátonyterenye (3)
Bátonyterenye (4)
Bátonyterenye (5)
Bátonyterenye (6)


Város.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Bátonyterenyei kistérség.
Lakosok száma: 13741.
Lakások száma: 5797.
Terület: 7892 hektár.
Telefon körzetszám: 32.
Irányítószám: 3070.

A település jelene

Bátonyterenye Nógrád megye keleti részén a Mátra és a Cserhát találkozásánál fekszik, mintegy 100 km-re Budapesttől, 30 km-re a szlovák határtól.

Megközelíthető: az M3-as autópályáról Hatvannál a 21-es számú főútra letérve, és a Budapest-Hatvan-Somoskő vasútvonalon.

Bátonyterenye Nagybátony, Kisterenye, Maconka és Szúpatak egyesítésével jött létre. 1989-ben kapott városi rangot.

Bátonyterenye térségét több évszázad örökségeként "Palócország kapujának" is nevezik, utalva ezzel a szinte egyedülálló módon , máig fennmaradt ízes palócbeszédre, tájjellegű népi ételekre, a századeleji népi építészeti stílusú falusi házakra.

A város és térsége legnagyobb értéke: a szinte érintetlen, vadregényes tája és a történelmileg kialakult település-szerkezet. Népi kultúrája páratlanul gazdag, az itt élő emberek gondosan ápolják hagyományaikat és be is mutatják azokat hangulatos rendezvényeiken.

A tájon áthalad az országos Kék Túra útvonal, amely több évtizede kedvenc uticélja a bakancsos turistáknak.

A város sok idegenforgalmi látványossággal bír, ezenkívül családias szállás és vendéglátóhelyekkel várják a turistákat.

A település történelme

Bátonyterenye Nagybátony, Kisterenye, Maconka és Szúpatak egyesítésével jött létre. 1989-ben kapott városi rangot.

A vidék korán betelepült, ezt a jelentős archeológiai lelőhelyek is bizonyítják. Az ún. Aranyhegyen kb. 1000 db bronzkori leletek, urnasírok kerültek feltárásra az 1950-es években.

A török uralom alatt a település többször is leégett és lakhatatlanná vált.

A 18.-19. században két nemesi család birtokolta a települést: az Almásyak és a Gyürkyek. A Kisterenyén található- ma képzőművészeti kiállításnak helytadó- Gyürky-Solymossy kastély építése a 17. századra tehető.

A városban valaha jelentős volt a szénbányászat, ez mára teljesen leépült. A bányászhagyományokat a mai napig hűen ápolják és bemutatják az emberek, például a Városnapi rendezvényen, melynek alkalmából Bányarémségek felvonulást tartanak.





Fotók a régióból