Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Balmazújváros

telefon körzetszám:
52
lakosság:
17752 fő
terület:
20545 km2
Balmazújváros (1)
Balmazújváros (1)
Balmazújváros (2)


Város.
Megye: Hajdú-Bihar megye.
Észak-Alföld régió.
Balmazújvárosi kistérség.
Lakosok száma: 17752.
Lakások száma: 6609.
Terület: 20545 hektár.
Telefon körzetszám: 52.
Irányítószám: 4060.

Balmazújváros Önkormányzata

Balmazújváros az Alföld sajátos, mezovárosi jellegu települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésu város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élovíz található, a  Hortobágy folyó és a belterületi fogyujto vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti Focsatorna.

Balmaz kora Árpád-kori település. Elso említése írott formában 1411-ben fordul elo, Zsigmond király adománylevelén. A mai település helyén a tatárjárás elott a Himes falu állott, melynek elso utalása a pápai tizedjegyzékben 1333-ban található. A Hunyadiak jobbágyaikat odatelepítve elobb Balmaznak, majd Újvárosnak nevezték. 1465 után évi három országos vásárral mezováros lett.

A török dúlás és a Rákóczi-szabadságharc miatt majdhogynem elnéptelenedett. Az Andrássyak birtoklása idején 1766-ban német telepesek költöztek a város ma is Németfalunak nevezett részére.

Az Andrássyak kihalása után Újváros a kincstárra szállt és elso Ferenc adományából a Semseyek kezére került. A város mai arculatát ekkor nyerte el, legrégibb épületei is e korból származnak.

Balmazújváros lakosságszáma 18600, viszonylag stabilnak mondható. A rendszerváltást követo jelentos számú munkanélküliség mára csökkeno tendenciát mutat. Az egykori mezováros foleg az utóbbi évtizedekben sokat fejlodött. A végbement folyamatok  nagyban hatottak Balmazújváros arculatára, lakóinak életére, de nyugodt mezovárosi jellegét megorizte. A város idegenforgalmi vonzerejét mindenekelott a településközpont jellegzetes és hangulatos mezovárosi megjelenése, Kossuth téri díszpark, körülötte néhány muemlékjellegu és városkép értéku épülettel, muemlékkel és szoborral adja. Balmazújvárosban volt földbirtokos a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb mecénása, a mineralógus Semsey Andor. Muemlékjellegu értékei a városnak: a Semsey-kastély, a katolikus és református templom, a városháza, a Veres Péter emlékház, a Kishortobágyi Csárda, a Batthyány u. 26. sz. alatt lévo lakóház, a Semsey Andor Múzeum. Mindezek mellett kedvezo a városnak  az a sajátossága, hogy intim, csendes, Európában egyedülálló pusztai természeti környezetben terül el.

A Semsey-kastély régi parkjában közelítheto meg a 3 ha nagyságú termál gyógy- és strandfürdo. A két melegvizes és egy hidegvizes kút hat medencét lát el. A melegvizes kutak 1180 méter mélyrol, 61C fokos víz tör elo. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdoügyi Foigazgatóság a strandfürdot tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedoknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgofürdo, vízgomba stb.) is helyet kaptak.

A város jellegzetes eseménye, immár hagyománya az évenként megrendezésre kerülo Városi Kulturális Napok rendezvénysorozat (augusztus 14-tol 19-ig) .
Balmazújváros a népi hagyományok orzoje a népi kismesterségek muvelésében, mint citerakészítés, vesszofonás, szíjgyártás, kalapkészítés.
A város neves szülöttei: Vers Péter író, politikus, Lengyel Menyhért drámaíró, Soós Imre színész, Sarkadi Imre író, Holb Margit iparmuvész, Palotai Erzsébet festomuvész, Mihalkó Zoltán kalaposmester.

A város településfejlesztési koncepciója a "lakóhely minosége", a lakókörnyezet kedvezo állapota. Ezt is figyelembe véve a város rövid és hosszú távú fejlesztési terveiben szerepel a belvízelvezeto rendszer teljes köru kiépítése, szilárd burkolatú utak arányának növelése, a városi sport- és szabadidocsarnok megépítése, középiskolai kollégium létrehozása, kerékpárutak építése, részvétel a térségi hulladéklerakó építésében.

A város önkormányzata a közigazgatási terület alig kihasznált lehetoségeivel várja a településre a beruházni, befektetni szándékozókat. A település keleti határrészein kituno minoségu termotalajon a minoségi növénytermesztési feltételek adottak. A várost nyugatról körülölelo Hortobágyi puszta az állattartásban, elsosorban a biotermelésben lehet piac- és versenyképes. A mezogazdasági termékek mennyisége megalapozza az élelmiszer-feldolgozó, -elokészíto, -huto stb. ipari beruházási szándékokat. Az iparban beruházni szándékozók részére a város keleti, északkeleti részén két vállalkozói terület áll rendelkezésre, az önkormányzat vizsgálja az ipari parkká kiépítés és fejlesztés lehetoségeit. A világörökség részévé nyilvánított Hortobágyi Nemzeti Park és a településközpontban található, alig kihasznált termál gyógyfürdo a két legfontosabb idegenforgalmi beruházási vonzero, mely a gyógy- és az ökoturizmus fejlesztésének lehetoségét kínálja. Balmazújváros tagja a "Hajdúvárosok Szövetségének" és a "Magyar Fürdoszövetség"-nek is. A város az Észak-Alföldi Régió egyik statisztikai kistérségének a központja, melynek tagjai még Tiszacsege, Egyek és Hortobágy.

A közmuvelodési feladatokat a Veres Péter Általános Muvelodési Központ mellett az 60 000 kötetes Városi Könyvtár és a Helytörténeti Múzeum látja el. A hagyományok újjáélesztésének köszönhetoen ismét muködik a 48-as Olvasó Népkör és a Rákóczi Népkör, amelyek a muveltség, a szórakozás és a közösségi élet színterei. Értékes színfoltjai a város életének a nagy számban létezo civil szervezetek (néptánc, természetvédelem, hagyományorzés, horgászás).

A szikes puszta és a hajdúsági löszhát találkozásánál, a város híres szülöttének, Veres Péternek a szavaival élve, "a Hortobágy mellyékén" terül el a város.