Balassagyarmat

Város.
Megye: Nógrád megye.
Észak-Magyarország régió.
Balassagyarmati kistérség.
Lakosok száma: 16922.
Lakások száma: 6706.
Terület: 2374 hektár.
Telefon körzetszám: 35.
Irányítószám: 2660.

Balassagyarmat, Civitas Fortissima ("legbátrabb város") az ország északnyugati részén, az Ipoly folyó mentén, a Nógrádi-medencében fekvő határváros. A jelentős történelmi múlttal, gazdag kulturális hagyományokkal, vallási sokszínűséggel rendelkező település a térség, oktatási, kulturális, gazdasági és egészségügyi központja.

A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikéről, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevéből eredeztetik. A család birtokaként a tatárjárás után kezdődött el Gyarmat várának építése. A valaha nagyméretű vár sokszor cserélt gazdát, míg végül 1663-ban a török elfoglalta és felégette. A török hódoltság után az elnéptelenedett vidékre kezdték betelepíteni a sokszínű etnikumú lakosságot.

A palócok származása máig vitatott. Egyesek ősmagyar eredetűnek, mások a tatárok rokonának tartják ezt a sajátos nyelvjárást beszélő, különleges népművészettel rendelkező népcsoportot. Egykori mindennapjaikkal és ünnepeikkel, szokásaikkal és viseleteikkel ismerkedhetünk meg a Palóc Múzeumban, amely az 1898-ban Erzsébet királynő emlékére létesített Palóc liget közepén áll. A múzeum épülete mellett kis skanzen őrzi a palócföld népi építészetének emlékeit.

Közvetlenül a főút mellett található a város egyik legszebb épülete a klasszicista stílusban épült Vármegyeháza, mely arra emlékeztet, hogy 1790 és 1950 között Balassagyarmat megyeszékhely volt. Az épület falai között hivatalnokoskodott Mikszáth Kálmán és Madách Imre, a 19. századi magyar irodalom két óriása, akiknek a tiszteletére két szobát rendeztek be az épületben. Az épület mögött látható a nyolcszögletű, ötemeletes klasszicista börtön, mely a mai napig megtartotta eredeti funkcióját.

Balassagyarmat egyik sajátossága a vallási sokszínűsége, melyet a XVIII. században épült műemlék római katolikus templom, a ma már galériaként működő Szerbtemplom, a védetté nyilvánított Zsidó temető és az Ipoly menti Zsidó Múzeum is bizonyít.

A város környéke természeti értékekben is gazdagon kínálja látnivalóit. Szép üdülőterület Nyírjes, ahol hét mesterséges tó várja a horgászokat, pihenni és kirándulni vágyókat. A város határában húzódik a 100 hektár kiterjedésű Ipolyszögi Égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

A város turisztikai rendezvényei közé tartozik a Szent Anna-i palóc búcsú, amely 2003-ban két naposra bővült. Határon átnyúló tömegeket mozgat meg a Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál, ahol az elmúlt években 15-20 nemzet komolyzenei életének prominens személyiségei mutatkoztak be a nagyközönség előtt. Egyre népszerűbbé válik a Nyírjesben megrendezett kétnapos Palóc Triatlon Verseny.