Balajt

Község.
Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
Észak-Magyarország régió.
Edelényi kistérség.
Lakosok száma: 450.
Lakások száma: 147.
Terület: 903 hektár.
Telefon körzetszám: 48.
Irányítószám: 3780.

Balajt község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Edelény szomszédságában, a Bódva közelében fekszik. A folyóba torkolló Balajti-patak szeli át. Jórészt elszigetelt település lévén, csak alsóbbrendű közútról közelíthető meg. Balajt a Nyugati-Cserehát területén található. A kistáj északról dél felé lejtő, önálló dombság. Sajátos jellegét pleisztocén kori kiemelkedéssel és horizontális felszabdaltságával nyerte el. Felszínét pannóniai homok, márga, kavics és (közel fele részben) pleisztocén kori lejtoagyag borítja. A kistáj erdosültsége magas, Balajt maga is dombos, erdos terepen létesült. A leirtakból következik, hogy a vidék jellegzetes talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A kedvező térszíni elhelyezkedésű területek alkalmasak a mezogazdálkodásra, mindamellett a Nyugati-Cserehát adottságai nem kedveznek az intenzív mezőgazdasági termelésnek. Az éghajlat itt szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A megművelheto területeken ez a körülmény előnyös a kevésbé fagyérzékeny szántóföldi és kertészeti növényeknek, a későn virágzó gyümölcsféléknek.

A településről az első okleveles említés 1263-ból való. Neve kezdetben Valacht, késobb Balajth, Balayt formában fordul elo. Mint annyi más település az országban ez is nevet adott a birtokló családnak. Urai kissebb-nagyobb megszakításokkal évszázadokon át a Balajtiak voltak. Birtokosai közül kiemelheto még a Szuhay-, a Kiskinizsi Nagy- és a XVIII., XIX. századból a Ragályi-család. A helység híres szülötteinek sorából kiemelkedik Ragályi Tamás, aki az 1925-27. évi országgyulésen Borsod megye követe és a reformok lelkes támogatója volt. Eger eleste után Balajt hódoltsági faluvá vált.

Az oszmán uralom alatt terjedt el a protestantizmus, mely a török kiűzése után hanyatlásnak indult, ám a lakosság több, mint fele még a két világháború között is református volt. Mellettük csak a római katolikusok aránya volt számottevő. A XX. század első felében az 569 fos népesség döntően őstermelésből élt. Az akkori egyetlen iskola a református egyház kezében volt, és egy tanerővel, illetve egy tanteremmel rendelkezett. Az iskolán kívüli népművelést a lelkész és a tanító látták el.

A Nyugati - Cserehát kistelepüléseinek különös gondot jelent a népesség elöregedése, kihalása. Így van ez Balajton is. A XX. század végére a lakosság létszáma csökkent. Ebben bizonyára szerepet játszott Edelény szomszédsága, illetve általában véve a beköltözés a jobb munka- és életlehetőségeket ígérő, urbanizáltabb helységekbe.