Szálláshelyek
térképes kereső
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
térképes kereső
Fürdők
térképes kereső
Települések
térképes kereső
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Időjárás
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Bak

telefon körzetszám:
92
lakosság:
1754 fő
terület:
2305 km2


Község.
Megye: Zala megye.
Nyugat-Dunántúl régió.
Zalaegerszegi kistérség.
Lakosok száma: 1754.
Lakások száma: 609.
Terület: 2305 hektár.
Telefon körzetszám: 92.
Irányítószám: 8945.

Bak: község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérség-ben. Egyike a négy magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1988 óta). Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.

Fekvése

Bak a 75-ös (Keszthely - Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa - Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.

Nevének eredete

Bak első említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta. V. István visszavedte az apátságtól, de később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban már mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt tartott. Bak földesura az Ördög család, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században többször, 1600 után sokszor dúlták fel a törökök a várost, amely így nagyban elnéptelenedett.

1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak itt létre. A korábban mezővárosi jogokkal bíró település, így a 18. század során visszasüllyedt egy falu szintjére. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, teljesen leégett.

[[1]-ben épült meg a településen a Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, 1935-től pedig autóbusz is jár a településre.

A II. világháború során sok baki származású katona esett el, de jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakosságot hurcolták el a településről megsemmisítőtáborokba.

A háborút követően nagyban nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, biztosítva a helyiek munkahelyét. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turizmusa nagyban nőtt. 1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn történt gázkitörés miatt kellett több napra a falut kitelepíteni.

Nevezetességei

  • Faluház (Makovecz Imre tervezése)
  • Római katolikus templom

Külső hivatkozások





Útvonaltervező

Fotók a régióból