Baja

A környék eseménynaptára
Baja térképe

telefon körzetszám:

lakosság:

37462 fő

terület:

17761 km²

Város.
Megye: Bács-Kiskun megye.
Dél-Alföld régió.
Bajai kistérség.
Lakosok száma: 37462.
Lakások száma: 15851.
Terület: 17761 hektár.
Telefon körzetszám: 79.
Irányítószám: 6500.

Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa.

Fekvése

A Duna bal partján, az 55-ös és 51-es főút mentén, a Mohács-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Fontos közlekedési csomópont. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna-híd 1909-ben épült.

Története

Neve török eredetű, jelentése bika. Első okleveles említése 1323-ból származik.

Ásatások alapján területe az újkőkor óta lakott. Már az Árpád-korban fontos átkelőhely volt a Dunánál. Palánkvára a törökök uralma alatt volt a mohácsi csatától 1687-ig. Városi rangot 1696. december 24-én nyert I. Lipóttól. Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.

A későbbiekben sokat szenvedett: pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. 1920 és 1950 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt.

Gazdasága

Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

Kultúra

Főiskolai város.

Minden évben július második szombatján rendezik meg Bajai Népünnepély – „ A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában” nevű hagyományőrző programot, amelyen többezren főzik a híres bajai halászlevet.

Sport

Baján rengeteg sportolási lehetőség van. A városnak van 2 labdarúgó klubja: a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sport Kör. Ezen kívül van itt még: kosárlabda, röplabda, vizilabda, asztalitenisz, floorball és sakk club. Nagyon jó eredményeket érnek el úszóik és evezőik.Legismertebb sportolók: Varga Tamás (evező, világbajok 2005), Koch Renáta (triatlonista)Baján sportoltak még: Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

Látnivalók

Türr István Múzeum
Nagy István Képtár
Kálváriakápolna (klasszicista, Hild Józseftől)
Zsinagóga (19. század)
Neoreneszánsz városháza (az egykori Grassalkovich-kastély)
Szentháromság tér a Sugovica folyóval
Bunyevác Tájház
Éber Emlékház - Galéria

Testvértelepülések

Zombor (Szerbia és Montenegró)
Waiblingen (Németország)
Argentan (Franciaország)
Thisted (Dánia)
Labin (Horvátország)

Baja híres szülöttei

Bayer József (1851-1919) – színháztörténész, az MTA tagja
Beck Károly (1818- 1879 - költő
Csermák Mihály (1863-1915) – honvéd ezredes, az uzsoki hős
Dávid Ibolya (1954–) – jogász, politikus
Ernst Jenő (1895-1981) – orvos, biofizikus, az MTA tagja
Jánossy Dénes (1891-1966) – levéltáros, az MTA levelező tagja
Jelky András (1730-1783) – világjáró utazó
Lukin László (1926-2004) - tanár, karnagy, zenei műfordító
Mészáros Lázár (1796-1858) – honvéd tábornok, hadügyminiszter, az MTA levelező tagja
Miskolczy Dezső (1894-1978) – orvos, az elmekórtan világhírű kutatója, az MTA tagja
Sándor Emma (1863-1958) – zeneszerző, műfordító, Kodály Zoltán felesége
Telcs Ede (1872-1948) szobrászművész
Tóth Kálmán (1831-1881) – költő, író, az MTA levelező tagja
Türr István (1825-1908) – szabadságharcos, olasz királyi altábornagy