Bábolna

telefon körzetszám:

lakosság:

3781 fő

terület:

3359 km²

Város.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Komáromi kistérség.
Lakosok száma: 3781.
Lakások száma: 1358.
Terület: 3359 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2943.

Bábolna város Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben.

Fekvése

Bábolna Komárom-Esztergom megye ÉNy-i csücskében, Tatától 27,5 km, Nagyigmándtól 7 km, Kisbértől 18 km távolságra található település.

északi szélesség: 47-48o
keleti hosszúság: 35-36o
Tengerszint feletti magasság: 129 m – 156 m
Legnagyobb kelet-nyugat irányú távolság: 7 km
Legnagyobb észak-dél irányú távolság: 6 km
Határának hossza: 41 km

Nevének eredete

Magyarországon - Erdélyt kivéve - három Bábolna, ill Babonya nevű hely volt (Bihar, Borsod és Komárom m-ben): mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka.A Komárom megyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség TOLMA nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett családtag után kapta.

Története

Bábolna első írásos említése 1268-ból való, ekkor BABUNA, TOLMA-BABUNA alakban írták. Ekkor a BABUNAI család birtoka, melyet 1268-ban Babunai Miklós özvegye: Annis birtokolt.

1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető NAGY UT-at, amely a régi római út nyomdokain haladó Budát-Béccsel összekötő országút volt.

1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.

1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.

1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.

1635-ben Bőny Péter és Siesy János kihaltával Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.

1662-ben CSAJÁGHY GERGELY-t és nejét, KONKOLY BORBÁLÁ-t iktatják be Bábolna egyes részeibe.

1696-ban báró SZAPÁRY PÉTER Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytat itt, majd később az egész Bábolnát megszerzik a Szapáryak.

II. József császár 1784. dec. 2O-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyüjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé.Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyüjtőhelyről gondoskodni.Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs-Budai un. "MÉSZÁROSOK ÚTJA" mellett fekvő jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.1789-ben az állam 45O.OOO arany forintért az állami ménesbirtok céljaira megvásárolja Bábolnát SzapáryJózseftől, s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét.A háborús évek elmúltával megszünt az ökörszállítás.Bábolna ettől kezdve mint a Mezőhegyesi ménes fiókja szerepel. Csak 18O6-ban önállósítják, s 1816-ban kezdődik a rendszeres tenyésztés keleti vérben való lófajtákkal, majd 185O körül Kisbéren is, ahol Angol telivér és és magyar vérű félvér angol lótenyésztés kezdődik.A magyar lótenyésztés a Reformkor végére nemzeti üggyé vált.Az 18OO-as évek végére, az 19OO-as évek elejére a kisbéri és a bábolnai ménesbirtokokat a LÓTENYÉSZTÉS MEKKÁJA-ként emlegetik, s Európa, sőt még a távolkelet, különösen a Japán lótenyésztői is felkeresték, tanulmányozták.

1948 dec. 23-án megalakul a Bábolnai Állami Gazdaság.

1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.

196O-ban BURGERT RÓBERT veszi át a gazdaság irányítását.Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Megindult a lakásépítés, új utcák jöttek létre.A település lakossága rövid idő alatt a duplájára szaporodott.

1971-ben Bábolna nagyközséggé lett.

1973-ban az Állami Gazdaság Bábolnai Mezőgazdasági kombináttá alakult.

1982-ben hévízkutatási fúrások során 44-, és 52-celsiusfokú karsztvízre akadtak a település területén fúrt kutakban.

1993-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.

1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arablótenyésztés történetét mutatja be.

2OO1 augusztus 1-én kettévált a baromfitenyésztéssel foglalkozó Bábolna Rt. és az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok kft. - melynek feladata az 1789-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, kastélyeggyütte, ménesudvar és a lóállomány megőrzése.Létrejött a Nemzeti Ménesbirtok kft.

2OO2-ben felépült, s átadásra került a Sportcsarnok.

2OO3 július 1-én Bábolnát várossá nyilvánították.

Közelében volt a bábolnai csata.

Nevezetességei

Római katolikus templomát 179O-ben építették.

Kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van.

Kaszinó épülete, ma lovasmúzeum.

Lovarda

Kocsi- és vadászmúzeum, mely a ménesudvarban található.

Hősi kapu

Milleneumi emlékmű

Nepomuki Szent János szobor,

A településen található Tessedik Sámuel, Széchenyi István, Erdei Ferenc,Csekonics József, Falallah El Hedad Mihály, Petkó Szandtner Tibor mellszobra is.

Arborétum