Ászár

telefon körzetszám:

lakosság:

1875 fő

terület:

1869 km²

Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Kisbéri kistérség.
Lakosok száma: 1875.
Lakások száma: 688.
Terület: 1869 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2881.

Ászár község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.

Fekvése

Ászár Komárom-Esztergom megye DNY-i részén, a Bakony-alja-i részen található, az Ászár-neszmélyi borvidék-en.Közvetlen szomszédja Kisbér, Ete 6, Vérteskethely 5, Császár 11 km-re fekszik a településtől.

Története

Ászár nevével az oklevelekben 1239-ben találkozunk először, amikor a Zách nembeli Leustách fia Péter a mosoni várjobbágyok volt szőlőiből ad néhány részt a hántai prépostságnak.1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét.1489-ben Rozgonyi Istváné a település, aki itteni birtokát szintén a hántai prépostnak adományozta, a település az adományozólevélen Azar, és Szolgagyőri György özvegye, majd a Meszlényi és Eszterházy családoké.

A török időkben Ászár is – mint a környéken oly sok település – elpusztult, de idővel újratelepült.

]]-ban az Eszterházy család csákvári uradalmának mintaszőlészete és pincészete alakult ki itt, mely az Ászár-neszmélyi borvidék része volt, s a középkori hagyományokra támaszkodva főként jóminőségű, zamatos ízű fehérbort termelt.

A XIX. század-ban Ászár újra fejlődésnek indult. 1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre Telivér lótenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták.A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.

A településnek a múlt szd-ban téglagyára és keményítőgyára is volt.

Nevezetességei

Fellner Jakab által épített sörház (11760-1769, ma borpinceként szolgál.
1831-ben épített késő klasszicista stílusú templom.
A copf stílusú templomot 1777-ben építették. Kertjében barokk, 1778-ból való sírkő látható.
Jászai Mari (1850-1926), a magyar színművészet egyik legnagyobb alakjának szobra.
1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.

Híres szülöttei

JÁSZAI MARI (1950.febr.24. Ászár- 1926. okt.5. Bp.) itt született 1850-ben, szegénysorsú szülők gyermekeként. Édesanyját korán elveszítette, 10 éves korától 15- éves koráig Győrben, majd Bécsbengyermekek mellett volt társalkodónő.A színi pálya iránt már korán hajlamok ébredtek benne, bár atyja nem helyeselte a kislány ábrándos terveit.Székesfehérváron lépett fel először Hubai szintársulatánál, mint statiszta, a Peleskei nótáriusban.Innen Budára ment, hol kisebb szerepeket kapott, majd férjével Kassai Vidorral Kolozsvárra került, hol nagy sikereket aratott.1872-ben Laborfalvi Róza utódaként a Nemzeti Színház tagja lett, s egyévi megszakítással haláláig ott működött.1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagja.1909-ben a Petőfi Társaság tagja1916-ban neki ítélték a Kisfaludy Társaság Greguss- díjának első színészi jutalmát.1922. március 12-én ünnepelték nemzeti színházi tagságának ötvenéves jubileumát, s ez alkalomból tiszteletbeli taggá választották.

A klasszikus tragédiák nőalakjainak tökéletes megtestesítője volt.

Az antik tragédiák hősnőit ő alakitotta elsőként Magyarországon.

Játszotta Antigonét, Élektrát, Schakespeare nőalakjait, Kleopátrát, Margit királynőt, Lady Machbethet is, Stuart Máriát, Phadre-t, Ő alakitotta az Ember tragédiájának első Éváját, Csongor és Tünde Mirigyét, Bánk Bán Gertrudisát.

Utolsó szerepe Gloster özvegye volt a III. Richardban.