Alsószentiván

telefon körzetszám:

lakosság:

656 fő

terület:

3965 km²

Község.
Megye: Fejér megye.
Közép-Dunántúl régió.
Sárbogárdi kistérség.
Lakosok száma: 656.
Lakások száma: 289.
Terület: 3965 hektár.
Telefon körzetszám: 25.
Irányítószám: 7012.

Alsószentiván: község Fejér megyében, a Sárbogárdi kistérségben.

Fekvése

A Mezőföldön fekszik, a legközelebbi város Sárbogárd (kb. 12 km).Fejér megye déli térségében, a Dél-Mezőföldön (Paksi-rög), a 61-es főútvonal mellett, Cece és Előszállás községek között található, mintegy 650 fős kistelepülés. Legközelebbi városok: Sárbogárd és Dunaföldvár, a nagyobb városok közül Székesfehérvár 55 km, Dunaújváros 30 km távolságban van.Alsószentiván pusztákból kialakult, villásan elágazó alaprajzú útifalu.Átlagosan 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Erősen tagolt löszhátas dombvidékre települt, a löszhátak anyaga a jégkorszakban halmozódott fel (10-12 ezer éve). A lösztakaró eléri a 20-30 méteres vastagságot is, anyagát a szél szállította ide és rakta le a területen. A felszíni lösztakarót vetődéses folyamatok darabolták fel, így alakult ki a településre jellemző sűrű és mély völgyhálózat.

Története

A falu első hiteles írásos említése 1323-ból származik.

1. Lakosságtelepítő tényezők:

A természeti adottságok már az őskor óta nagyon kedvezőek az emberek letelepedéséhez: kellemes éghajlat (nem túl meleg, de nem is túl hideg nedves kontinentális éghajlat). A csapadék mennyisége általában elegendő a földművelés számára (azonban előfordulnak aszályos időszakok is). Termékeny mezőségi talajok (szintén a földművelés alapja). Tiszta levegő és tiszta ivóvíz (sok forrás). A jelentős mennyiségű erdő: építőanyagot, tüzelőt, vadon termő növényeket és vadászható állatokat biztosított az itt letelepedőknek.

2. Őskori leletek: a községben két területen maradtak őskori nyomok:

A Csányi-tó akkor még több mint 1 négyzetkilométeres víztükre partján a mai Béke utcai kertek végén 1957-ben egy kőbaltát találtak.A Tóház keleti homokdombjain, ahonnan mára már teljesen elhordták a homokot, s a dombok helyét ma csak a lábunk alatt besüppedő homok jelzi a Tóház felé vezető úton.

3. Ókori emlékek: 4 nép nyomait találták meg:

Egy ismeretlen nép épített itt labirintusokat, barlangokat, amelyet községünkben a Bújólik néven ismerünk. Levéltári feljegyzések alapján tudjuk, hogy őseink a tatárok elől ide menekültek s csak IV. Béla személyes megjelenésére voltak hajlandóak a járatok mélyéről előmerészkedni.Oraviszkok: pásztorkodó harcos életmódjukat a rómaiak történeteiből ismerjük. Temetkezési nyomaikat a mai napig is láthatjuk. A temetkezési halmaik közül (ahová főként vezéreiket temették) a XIX. század végén múzeumi szakemberek 41 darabot feltártak.Kelták: temetkezési helyük a mai Béke utca és Honvéd utca kereszteződésében mintegy 100 méter átmérőjű körben található. Itt kerültek elő az ő nyomaikat igazoló leletek: halotti urnák, ételes edények, fémfegyverek maradványai.A rómaiak jelenlétét is számos emlék őrzi. A leghíresebb lelet Bátó és társa síremléke. Mellette szobrok és római pénzek sokasága került elő.Helytörténészek szerint a római korban a település közepén ment keresztül a dunaföldvári átkelőt védő hídfőállás, a limes második védővonala.Feltételezhetően itt lehetett a rómaiak tábora, amelyről ellátták a dunaföldvári limes védelmét, őrszolgálatát. A táborhely a földből előkerülő leletek tanulsága szerint hozzávetőlegesen 1 km2 kiterjedésű területen terült el.

4. Középkori névemlékek

Alsószentiván helység nevének kialakulása:A falu neve a XIV. századtól kezdve fordul elő Szentiván alakban a középkori oklevelekben. Az elnevezés két településrészre is vonatkozott: az északi rész lett eredetileg Felsőszentiván, majd ezt később Középszentivánnak hívták, hogy az Aba melletti Felsőszentivántól meg lehessen különböztetni. A falu déli részét pedig Alsószentivánként említették. A XVIII. században Közép- és Alsószentiván egybeolvadt, s innentől kezdve lett a neve hivatalosan is Alsószentiván. Az elnevezés Keresztelő Szent Jánosra utal, őt nevezték a honfoglalás előtt itt élő szláv népek Szent Ivánnak.Alsószentiván határában feküdt az egykori Zedreg nevű besenyő település. Nevét a környéken szép számmal előforduló szederbokrokról kapta. Az Árpád-korban templomáról volt nevezetes. Zedreg a török időkben teljesen elpusztult. Bár azóta sem épült újra, egy szempontból mégis jelentős a falu lakói számára: ma ennek helyén található a temető.

5. Mozaikok a falu újkori történetéből

Gyakori lakosságváltozás:A törökök, majd az osztrákok elleni harcokban a település többször elnéptelenedett. Emiatt cserélődött ki a népessége is: a honfoglalás előtt a falut szlávok lakták. Az Árpád-korban besenyők éltek itt. A török időkben szerb telepesek építették újra Alsószentivánt. A XVIII. századtól pedig magyar parasztok telepítették be a községet.

Perek a szentiváni birtokokért:Az értékes termőföldekért a források tanúsága szerint több család is vetélkedett. A periratokból ismerjük az egykori birtokos családokat: a Farkas, Paksy, Lendvay család is szerette volna megszerezni magának az itteni földeket. Később a Szluha család birtoka lett a település és környéke.

Az iskolák megépülése:1860-tól katolikus iskolája volt a településnek, amely a vajtai plébános felügyelete alatt állt. Mivel az egyház egyre nehezebben viselte az iskola költségeit, 1879-ben új iskolát létesítettek a község fenntartása alatt.Az állami iskola 1909-ben épült fel Koller Pál kezdeményezésére, ez a mai iskola épülete, amely 2009-ben lesz 100 éves.

6. A legújabb kor eseményei:

Az első világháborúban (1914-18) Alsószentivánról 107 fő teljesített katonai szolgálatot, közülük 28-an soha nem tértek vissza a családjukhoz…A két világháború között a község lakosságának 80%-a a mezőgazdaságban dolgozott: a legtöbb család a saját kisbirtokos és törpebirtokos gazdaságát művelte a pusztákon, illetve többen pedig a Szluha család nagybirtokán végeztek napszámos vagy cselédmunkát.A második világháborúban (1939-45) a település támaszpontként szolgált a szovjet csapatok számára a németek elleni harcokban. A harcok miatt 1945 tavaszán még egy időre ki is kellett üríteni a falut.A szovjet megszállás időszakában (1945-1990) történt fontosabb események:A háború után itt is megtörtént a földosztás, kb. 200 család jutott birtokhozA volt Szluha kastélyban 1946-ban rendezték be a „Világ Királynője” kápolnát. 1950-ben itt helyezték el a Fatimai Szűzanya szobrának másolatát. Májustól októberig azóta is minden évben búcsújárók keresik fel a kegyhelyet.Az 1956-os forradalom leverése után itt is egyesítették a földbirtokokat, létrejött az Arany János termelőszövetkezet.1978-1990 között Alsószentivánt összevonták a szomszédos Alap községgel. Ez a település visszafejlődését, az iskolai felső tagozat megszűnését, a tanyák kihalását és a lakosság elvándorlását eredményezte.

1990 utáni események:Elszakadt a település Alaptól, ezzel ismét önállóvá vált Alsószentiván.Megtörtént az iskolába a felső tagozat visszatelepítése is. Az intézmény 1999 óta összevontan működik az óvodával, IV. Béla Általános Iskola és Óvoda néven és az épületben helyet kapó Községi Könyvtárral együtt a falu máig egyetlen kulturális központját jelenti.A fejlesztések közül megvalósult a gáz- a telefon- és a vízhálózat kiépítése, de szennyvízhálózat még hátravan.A jövőbeni tervek között szerepel az iskola kibővítése új tantermekkel, tornateremmel és öltözőkkel, szennyvízprogram megvalósítása, az úthálózat fejlesztése, és a külterületi villanyhálózat korszerűsítése is.

Nevezetességei

Fatimai Szűzanya búcsújáróhelye [1]
Szentiváni Péter, aki a faluról vette fel a nevét, diónemesítéssel foglalkozik, és révén nagyon híres a Szentiváni dió.