Szálláshelyek
Wellness hotelek
Vendéglátóhelyek
Fürdők
Települések
Események
Látnivalók
Múzeumok
Útvonaltervező
Fotógaléria
Fotó feltöltése
Ajánló
Ismertető
Szállásadóknak


Partnereink:


Almásfüzitő

telefon körzetszám:
34
lakosság:
2266 fő
terület:
819 km2


Község.
Megye: Komárom-Esztergom megye.
Közép-Dunántúl régió.
Komáromi kistérség.
Lakosok száma: 2266.
Lakások száma: 1145.
Terület: 819 hektár.
Telefon körzetszám: 34.
Irányítószám: 2931.

Almásfüzitő: község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi kistérségben.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye északi részén a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi város Komárom (10 km. A két településrész: Almásfüzitő-felső (kólónia=lakótelep) és Almásfüzitő gyártelep. A két rész egymástól két km-re található a 100-as út mellett. A MÁV-nak két állomása is van a településen.

Története

A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Latin neve Azaum volt. A neve elsőször egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt.

  • A török hódoltság idején elnéptelenedett.
  • 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal.
  • 1958-ig Szőnyhöz tartozott.
  • Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a községben timföldgyárat építettek.
A település mai neve 1895től ismert, amikor is a névadó a MÁV lett. Ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven közös megállót létesített.Maga a Füzitő szó, összetett szó eltagja. A Füzegy egya Dunába ömlő patak neve, a fűzfa nevének származéka. Utótagja a ˇ"" pedig a patak torkolata. A község területéről a neolitikum idejéből vannak leletek.

A római korban az isz. I. évszázadtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen.A korai palánk (fa) tábort, kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt épitettek. A római temetőbl előkerült síremlékek egy része a fő téren látható.Bővebb története a forrásokban megjelölt művekben olvasható.A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a XIX. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő, szesz és enyvüzem létesült a Zichy birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt.1879-től új tulajdonosa Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.

1891-ben megnyílt az Almásfüzítő-Esztergom helyi érdekű vasút. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült. 1884-től a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.

Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra.Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak. A munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.

Az olajfeldolgozás

A timföld feldolgozás

1941-ben a Dunavölgyi Timföldipari Rt. (német tőkerészesedésű) 60.000 tonna kapacítású timföldgyár építését kezdte meg. A II. világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330.000 tonna/év kapacításra bővitették. A nyolcvanas évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállitották. Csak nem kohászati timföldet állítottak elő. A Hungalumina kft. 1995-től a vagyonkezelő szerepét töltötte be. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az aluminium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a kft. veszteségeiért, 1997-ben a gyár végleges leállítására került sor. Emiatt 700 fő munkanélküli lett.

Mai élete

Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik és távfütésük ia megoldott. A településnek saját kábeltv-s csatornája van. A XIX. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új éületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az "Almásfüzitő Baráti Kör"nek és a "Kertbarátok Kör"ének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is.

Látnivalói

  • "Vacuum" szegecselt tartályok - ipari műemlék
  • nemzetközi motorcsónak versenyek, yacht kikötő

Források

  • Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 963 9089 11 7
  • Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Veresegyház, 1998) ISBN 9639089 21 4

Külső hivatkozások