Algyő
Nagyközség.
Megye: Csongrád megye.
Dél-Alföld régió.
Szegedi kistérség.
Lakosok száma: 5269.
Lakások száma: 1994.
Terület: 7577 hektár.
Telefon körzetszám: 62.
Irányítószám: 6750.
Algyő Csongrád megye délkeleti részén, belterületével a Tisza jobb partján helyezkedik el.
Alapvetően helyzetét a Tisza közelsége, Szeged Megyei Jogú Várostól való 10 km-es, Hódmezővásárhelytől pedig 15 km-es távolsága determinálta. Területén halad át a 47-es országos főútvonal, és ezzel majdnem egyező tengelyű Szeged-Békéscsaba irányában fekvő vasútvonal. Ebből adódóan egy közúti híd és egy vasúti híd biztosítja a Tiszán az átjutást. Algyő egész területével szerves része a Duna-Tisza közötti hátságnak, geodéziailag legmagasabb pontja a vasútállomás épülete, ami 72,5 méterre van az Adriai tenger szintje felett.
Algyő külterülete délen Szegeddel, északon Hódmezővásárhellyel, nyugaton Sándorfalvával, keleten Maroslelével határos.
Algyő település írásos emlékeire alapozottan 1998-ban immáron 860 éves történelmi fennállását ünnepelte. A honfoglaláskor már nagy valószínűséggel lakott hely volt, birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai.
Lakosai a település földrajzi helyzetéből fakadóan évszázadokon át megőrizték ősi foglalkozásaikat (halászat, földművelés, állattenyésztés és kosárfonás).
Sem a török hódoltság, sem a szeszélyes és zabolátlan Tisza évenkénti árvízzel történő fenyegetései nem tudtak úrrá lenni az itt lakókon. Halászfaluként élte életét, a Tisza áradásai miatt többször elpusztult. Évszázadokon át tiszai kompátkelőhely volt.
A település életében a legjelentősebb demográfiai és szociológiai változásokat az 1879-es árvíz, az 1945-ös földosztás, az 1950-es évek végére kierőszakolt kollektivizálás, az 1960-as évek második felére kialakult kőolajkutatás és feltárás eredményezte.
A 20. század elején színvonalas mezőgazdálkodás és jelentős kisipari tevékenység jellemezte. Vasútállomása, közúti és vízi közlekedési kapcsolata közlekedési-szállítási szerepkört biztosított. Gazdasági jelentősége országos méretűvé szélesedett a 60-as években feltárt földgáz és kőolajmező révén.
Ezen sajátos körülmények és a 70-es évek gazdaságpolitikai törekvéseiben fellelhető település koncentrációra való törekvés következtében 1973-ban községegyesítés címén Algyőt Szegedhez csatolták. Ez a kényszerű függőség az élet minden területére rányomta bélyegét. Nem volt önálló közigazgatása.
A környező nagyvárosok rohamosan fejlődő ipara mind több munkaerőt igényelt, így kialakult a Szegedre, Hódmezővásárhelyre ingázók rétege. A kereskedelmi hálózat központjai a közlekedés irányítása, mind-mind Szegeden alakult ki.
A település az 1970-1990 közötti időszakban csaknem elvesztette önálló arculatát. Ennek visszaszerzésére látott reményt Algyő lakossága, amikor társadalmi kezdeményezés indult az 1973-ban létrehozott községegyesítés megszüntetése tárgyában.
Az 1996. október 27-én lezajlott hivatalos népszavazás eredménye, a községegyesítés közös akaraton nyugvó megszüntetésében nyilvánult meg.
Az 1997-re készített Algyőre vonatkozó költségvetés egyértelműen biztosította a helyi önkormányzat működőképességét, ugyanakkor nem veszélyeztette Szeged város önálló és eredményes gazdálkodását.









