Aldebrő

Község.
Megye: Heves megye.
Észak-Magyarország régió.
Füzesabonyi kistérség.
Lakosok száma: 721.
Lakások száma: 351.
Terület: 2178 hektár.
Telefon körzetszám: 36.
Irányítószám: 3353.

Aldebrő község a Mátra délkeleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik. Bár a Mátra határvonalát a Tarna pataknál szokták meghúzni, Aldebrő ilyen szempontból speciális helyzetben van, hiszen a patak két oldalán terül el a híres bortermelő település.

Mai nevén csak az 1740-es évek elejétől jegyzik a települést, a középkori Csal falu helyén, mely a török kortól kezdődően Debrő községhez tartozott. A település története - hasonlóan a környékbeli falvakhoz - szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. Az Aba nemzetség birtokát képezték a Mátra déli lábánál elterülő falvak. A település valószínűleg már létezett a XI.század első felében. A honfoglalás kori letelepedést igazolja, hogy 1962-ben Bátonyi Mihály iskolaigazgató bejelentése nyomán tárták fel a Mocsáros homokbányában azt a 33 sírból álló - értékes lelet-anyagban gazdag - temetőt, melynek anyaga az Egri Vármúzeum-ban található.A XI.században épült a környék legjelentősebb temploma Aba Sámuel parancsára. Az ezt követő évszázadokban többször is új birtokos kezére került a település, amelyet 1575-ben I.Miksa király az egri főkapitánynak adott zálogba. Ungnád Kristóf özvegye, Losonczy Anna az uradalmat az elhanyagolt várral együtt második férjének, Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg a romos várat. Több mint száz éven át a Rákóczi uradalmak részét képezte Debrő.

1740-ben gróf Grassalkovich Antal megvette a már elpusztult Debrő várát, és a hozzá tartozó debrői uradalmat. Az új birtokos személye alapvetően befolyásolta a település további fejlődését. A kortársai között képzett gazdasági szakembernek tartott Grassalkovich első lépései közé tartozott, hogy betelepítette a kedvező földrajzi adottságú környéket. Ennek eredménye lett Aldebrő kialakulása is.

A német birodalom több területéről is érkeztek telepesek, akiknek etnikai összetétele így pontosan nem körülhatárolható. A családnevek vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Rajnai palotagrófság területéről több család is érkezett Aldebrőre. A betelepülő családok telket kaptak művelésre, a korban elfogadott földesúri kiváltságokkal együtt, mint a robot alóli mentesség. Bár az ígéretek nagy része nem valósult meg, az ide költözők megmaradtak a faluban. A házas és házatlan zsellérek szántóműveléssel, dohánytermesztéssel foglalkoztak. A XVII.században a Tarna völgyében több településen is meghatározó volt a dohánytermesztés, így Verpeléten, Debrőn, Tófalun. Ennél azonban sokkal jelentősebbé vált a szőlőtermelés, melynek hírét a mai napig megőrizte a falu.

A híres Debrői Hárslevelű ma az egész világon ismert.A kedvező klimatikus viszonyok már több száz évvel ezelőtt is virágzó szőlőkultúrát tettek lehetővé. Természetesen, a híres debrői borokat megkóstolhatjuk a falu pincéiben.

A falu kellemes sétát kínál az idelátogatóknak rendezett utcáival, szép zöld felületeivel, római katolikus templomával, melynek tornyát 1995-ben újították fel. A templom szomszédságában látható az a faragott emlékoszlop, amelyet a település alapításának 250. évfordulójára emeltek néhány évvel ezelőtt. 1996-ban avatták fel az I. és II. világháború hőseinek faragott kopjafáját, mely közadakozásból készült. Külön is érdemes kiemelni az egészségház új épületét.

A település teljesen egybeépült Tófaluval, innen Kápolna alig 3 km. Kápolnánál érjük el a 3.sz. Miskolc-Budapest főközlekedési útvonalat. További útirányokat választva, balra a 30 km-re lévő mezőkövesdi Zsóri-fürdőbe jutunk. Jobbra kanyarodva visszatérhetünk a 20 km-re lévő Gyöngyösre.